máj
Húsvét a tiszanagyfalui gyülekezetben
„Ne félj, mert megváltottalak.” Ézsaiás 43, 1
2014.-es húsvéti legációs választáson izgatottan vártam, vajon az ünnepen hova mehetek majd Isten igéjét hirdetni. Szerettem volna olyan helyet választani, ami közel van lakóhelyemhez. Amikor megláttam: Tiszanagyfalu-Virányos, eszembe jutott egy név – Andrássy Gergő- és a szabolcsi presbiteri találkozón a gyülekezet bemutatkozása. Nagyon boldog voltam, mikor megtudtam, hogy itt fogom tölteni az ünnepet, hiszen nem csak közeli helyet sikerült választanom, hanem olyat, ahol ismerős arcokkal is találkozhatok majd. Az első alkalom, amin részt vettem, a nagypénteki rendhagyó istentisztelet volt. Számomra ez az együttlét meghatározta a legációmat és az ünnepemet is. Egy nagyon nyitott, lelkes, befogadó gyülekezetet ismertem meg, határozott lelkipásztori vezetéssel. A nagypénteki istentiszteleten újra felidéződött bennem, amikor Isten engem is nevemen szólított és gyermekévé fogadott. Húsvét ünnepében talán jobban érezzük Isten szeretetét, melyet minden nap megtapasztalhatunk, csak a mindennapok rohanásaiban olykor észre sem vesszük: Isten szeret bennünket, kegyelme nap mint nap megújul.
A szolgálatokban jól éreztem magam, a gyülekezetnek prédikálva mindig egy ének jutott eszembe, mely jól tükrözi miként éreztem magam a közösségben: „Ó, mily szép, mily gyöngyörűséges a testvérekkel egységben lenni …”
Igehirdetések alkalmával mindig megerősödöm abban, hogy bár néha rögös az út, de azt Istentől kaptam. Istentől kaptam az elhívást a lelkipásztori szolgálatra és tőle kapom az erőt, a bátorságot is e hivatáshoz.
A gyülekezet lelkipásztora személyében egy Istennek odaszánt életet élő, határozott és magabiztos embert ismertem meg. A családban én is családtagként érezhettem magam e kis időre. Eléggé gyermekcentrikus vagyok, így pihenés és öröm volt a gyermekekkel való játék és kikapcsolódás a lelkész feleségével való beszélgetés. Jó volt belelátni a lelkészcsalád életébe. Abba, hogy miként támogatják egymást a szolgálatban, családi életben egyaránt.
Remélem még sokszor fogok találkozni a gyülekezeti tagokkal és igyekszem ápolni és építeni a kapcsolatot mind velük, mind pedig a lelkipásztorral és családjával. Köszönöm a jó kívánságokat, azt, hogy nagy szeretettel fogadtak és egy emlékezetes legáció élhet szívembe. A gyülekezet életére, épülésére, a gyülekezetben végzett szolgálatra Isten gazdag áldását kívánom.
Fehér Nikolett – II. éves lelkész szakos DRHE hallgató