feb
A bírák könyvének írója nagyon szépen és részletesen meséli el Sámson születésének előzményeit, azonban igen keveset beszél Sámson gyermekkoráról. Annyit olvashatunk összefoglalva a születésétől a házasságáig terjedő időszakot, hogy a gyermek felnövekedett, és megáldotta őt az Úr. Áldásban részesült. Nem kellett küzdenie ezért, nem vándorolt, nem esett kísértésbe, egyszerűen felnőtt és áldott élete volt.
Talán sokunknak eszünkbe jut az áldás szó hallatán Jákób története. Róla részletesebben ír a Biblia, mint Sámsonról, sokat olvashatunk gyermek és fiatalkoráról, és egész életéről. Amikor vele kapcsolatban áldásról beszélünk, eszünkbe jut a tál lencse, amiért testvérétől elcsalja elsőszülöttségi jogát, és az a jelenet is, amikor Ézsaunak öltözve megtéveszti gyengén látó apját, azért, hogy megszerezze az áldást!De miért olyan fontos ez az áldás? Mit jelentett Sámson és Jákób életében mindez, és hogyan érhető el számunkra ez az állapot, hogyan lehet áldott életünk? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre válaszolni tudjunk, először fogalmazzuk meg, mit is jelent az áldás.
Hétköznapi értelemben áldásnak hívjuk azt, amikor valami jót tapasztalunk meg, valamiből jót kapunk, ami a hasznunkra van. Áldásnak hívjuk az esőt a szárazság idején, áldás lehet egy házastárs, egy igazi testvér, egy jó szomszéd. Az ószövetségben számos helyen találkozunk ezzel a fogalommal. A teremtéskor Isten megáldja teremtő munkáját, az első embert, a nyugalom napját, majd az ősatyákat sorban. Az Úr Jézusról azt olvassuk az evangéliumokban, hogy megáldotta a gyermekeket, tanítványait, az 4000 és az 5000 megvendégelésénél a kenyeret és a halat, az utolsó vacsorán pedig a kenyeret és a poharat.Áldásnak nevezhetünk tehát mindent, ami Istentől származik, ami az ő kegyelmén nyugszik, és azt közvetíti számunkra. Mindnyájan vágyunk az áldott életre, az Isten által nekünk ajándékozott javakra, és szeretnénk úgy élni, hogy azt mondhassák ránk, ez egy áldott életű ember. Most tehát nézzük meg Sámson és Jákób életén keresztül, hogy hogyan lehet áldott életünk, nekünk ma élő keresztyéneknek.
Sámson születésének története ott kezdődik, hogy édesanyjáról azt írja a Biblia, hogy meddő volt. Nem született gyermeke. Igen nehéz helyzetben volt ez a házaspár, számukra nem adatott meg a lehetőség arra, hogy gyermekáldásban részesüljenek. Nem tudnak mit tenni ellene, emberileg tehetetlenek, és bármennyire is szerettek volna gyermeket, nem tudnak semmit sem tenni érte. És ott van a másik történet, Jákób esete. Neve azt jelenti csaló, már születésekor is testvére sarkába kapaszkodott, ő volt a kisebb, akinek nem járt volna az elsőszülöttségi jog, sem az atyai áldás. Születésétől kezdve arra volt rendelve, hogy testvére sarkába kapaszkodjon, hogy ő legyen a második, az anyja kedvence, aki nem vadász volt, mint bátyja, hanem szelíd sátorlakó. Az ő helyzete is kilátástalan, emberileg nézve nem örökölheti az áldást.Születésünkkor mindnyájan hozzájuk hasonló helyzetben vagyunk. Az első emberpár bűne miatt mi magunk is ki vagyunk zárva az áldásokból. Hajlamosak vagyunk a rosszra, képtelenek a jóra, és semmit nem tudunk tenni azért, hogy elnyerjük Isten áldását. Mindnyájan szeretnénk részesedni a különböző áldásokban, de magunktól ez nem megy, saját erőnkből nem tudunk kiemelkedni ebből a fogságból. De hát akkor hogyan lehet mégis áldott életünk?A felolvasott igeszakaszban erre kapunk választ.
Sámson születésének történetéből és Jákób esetéből az láthatjuk meg, hogy két fontos dolog szükséges ahhoz, hogy valakinek áldott élete legyen.Az első az Isten akarata. Ahhoz, hogy áldottak legyünk, szükség van arra, hogy Isten kiválasszon bennünket, és meg akarjon ajándékozni minket az Ő javaival. Sámson szüleit Isten szólítja meg. Ők maguktól nem tudnak semmit sem tenni a gyermekáldásért, csakis azért nyílik meg ennek a lehetősége, mert Isten úgy látta jónak, hogy megajándékozza őket. Megjelenik az Úr angyala az asszonynak, felvázolja a helyzetet: lásd, te meddő vagy, nem szültél, de teherbe fogsz esni, és fiút szülsz. Eddig nem volt esélyed az áldásra, most, mivel én úgy látom jónak, új út nyílik előtted. Az Isten akarata. Isten Jákóbot is meg akarta áldani. Amikor otthonából menekülve út közben megpihen és elalszik, álmot lát, amelyben Isten megígéri neki, hogy vele lesz és áldásával fogja kísérni egész életét. Ismét láthatjuk, hogy az első lépés nem az emberé, hanem Istené. Ő az, aki kiválaszt, aki az álomban létrával köti össze a mennyei és a földi világot, egy hidat épít, amelyen áldása kiáradhat az emberre.Sámson szülei és Jákób is kapnak egy lehetőséget az áldásra. Egy új esélyt a gyermekre, egy új küldetést a kudarcok után, azért, mert Isten így látja jónak, az Úr szeretné, ha áldottak lennének ezek az emberek. Sámson áldásra született, Isten ígéretének beteljesedése volt az ő élete. Ahogyan Izsák, Jákób és keresztelő János is egy meddő anyától született, úgy érkezik meg Sámson is, azért, hogy megszabadítsa Izrael népét az elnyomóktól. Csodálatos születéstörténetek, megígért gyermekek, és Isten szabadító tettének beteljesítői.
Isten bennünket is áldásra hívott el. Az az ő akarata, hogy mindnyájan áldott életű követői legyünk. Mindenkit másként részesít áldásban. Lehet, hogy úgy érezzük, minket nem áldott meg az Isten, előfordulhat, hogy egy régi vágyunk nem teljesült, nem adta meg, amit kértünk tőle, de ennek ellenére, és ezzel együtt Isten áldását adja ránk. Talán nem úgy, ahogy azt mi elképzeltük, vagy szerettük volna, de mégis, megláthatjuk életünkben, hogy milyen módon közvetítette felénk a Mindenható az Ő áldott szeretetét. Van, akinek áldott szülőket ad, áldott családi légkört, ahol biztonságban és szeretetben nevelkedhet. Van, aki a házastársban kapja meg az igazi áldást. Van, aki gyermekáldásban részesül, más pedig a munkájában, hivatásában kap sok örömöt és megerősítést. Különböző áldásokat kaphatunk, és az a jó, hogy nem nekünk kell válogatni, hanem Isten a maga határtalan bölcsességével mindenkinek a számára elkészített áldást adja át.Egy áldás azonban mindnyájunknak bizonyosan elkészíttetett, mégpedig a bűnbocsánat és az örök élet lehetősége, amelyet szintén egy megígért gyermek születése és felnőve az ő megváltó műve által ajándékozott nekünk az Isten. Benne van minden áldás forrása, Ő a híd, aki összeköti a mennyet és a földet, mint Sámson szüleinél az angyal, vagy Jákóbnál a létra. Általa van kiút a bűnös, áldatlan állapotból, Ő az, aki által áldást nyert a föld minden népe. Az Úr Jézus. Isten mindent elkészített számunkra ahhoz, hogy áldott életünk lehessen. Bár bűnbe esett az ember, és mindnyájan napról napra szembefordulunk Istennel, mégis azt láthatjuk Sámson és Jákób esetéből, és az Úr Jézus értünk való áldozatából, hogy Isten mindent megtett, hogy megáldhasson bennünket. Az első szükséges dolog el van készítve, átvehető, Isten azt szeretné, úgy akarja, hogy áldott életünk legyen Fia, Jézus Krisztus által.
Azonban van még egy feltétele az áldások átvételének. Ez pedig az ember odaszánása. Nézzük csak meg az említett két történetet.Sámson szülei megkapják az ígéretet, gyermekük fog születni, azonban az angyal azt is megmondja, hogy hogyan kell nevelni a gyermeket, mit tehet, mit nem tehet, mivel táplálkozhat, mit ihat, és mit nem. Az anya ezentúl nem ihat bort, nem ehet tisztátalan ételeket, nem vághatják le majd a gyermek haját, mert az Úr szolgálatára és népe szabadítására született, ezért neki kell szentelni őt. Nem elég tehát az Isten ígérete, az is fontos, hogy az ember engedelmes legyen, és odaszánja magát az Ő akaratának teljesítésére. Ha Sámson szülei nem vették volna ezt komolyan, lehet, hogy nem lett volna fiúk Izrael szabadítója. Később, ismerjük a történetet, amikor Sámson maga nem veszi komolyan küldetését. Elárulja Delilának, hogy a hajában van az ereje, bizonycsapdába csalják, levágják azt, és elhagyja őt az ereje, az a különleges áldás, amelyet Istentől kapott. Csak akkor kapja vissza erejét, mikor az Úr szolgálatára szánja el magát, és így önmagát feláldozva pusztítja el az elnyomó hatalom vezetőit. Isten áldását meg lehet tagadni, el lehet utasítani. De lehet kérni is, és küzdeni érte. Ezt tette Jákób.
Egy tál lencsével elcsalja az elsőszülöttségi jogot, bátyjának beöltözve hazugsággal csapja be gyengén látó öreg apját, azért, hogy megszerezze az atyai áldást. Később a hazafelé vezető úton, a Jabbók gázlónál szintén küzd az áldásért, azt mondja a vele tusakodó isteni küldöttnek, nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engem. Jákób szerette volna az áldást, küzdött érte, ha nem is mindig a legtisztább módszerekkel, de ott volt szívében a vágy, hogy áldott ember legyen. Ehhez társult Isten kiválasztása, az Ő rendelése, mely áldásban akarta részesíteni ezt az odaszánt életű embert.
Hát nekünk is erre van szükségünk. Ha áldott életűek szeretnénk lenni, akkor először is fel kell ismernünk, hogy Isten az Úr Jézus által mindnyájunkat meg akar áldani, másodszor pedig meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy elnyerhessük ezt az áldást.Szánjuk oda életünket az Ő követésére, nemcsak azért, hogy átvehessük az áldást, hanem azért is, hogy közvetíthessük azt a körülöttünk lévők számára. Ahogyan Sámson és Jákób, úgy mi is mindnyájan áldássá lehetünk a számunkra elkészített helyen.
Áldássá a családban, házasságban, testvérek, barátok között, a gyülekezetben, faluközösségben. Isten az Ő áldását szeretné kiárasztani rajtunk keresztül is mások felé, hogy minél többeket megáldhasson és magához vonhasson. Fogadjuk hát el a Jézus Krisztusban elkészített áldást, szánjuk oda magunkat az áldott életre, mert erre hívott el bennünket az Isten. Ámen.