okt
Bízzál az Úrban, gyönyörködj az Úrban, várj az Úrra!
Manapság már nagyon sokan tudják, hogy mit jelent az, amikor sms-t kapunk a mobiltelefonunkra. Sms, angolul short message service, magyarul pedig azt jelenti rövid üzenet szolgáltatás. Vagyis, amikor sms-t kapunk, akkor a telefonunk hangjelzést ad, és pillanatok alatt elolvashatjuk, hogy ki és mit üzent nekünk ebben a formában. Azért jó ez a fajta üzenetküldés, mert fontos dolgokat tudunk tömören megfogalmazni, és még akkor is elérhet hozzánk egy bizonyos információ, amikor talán a telefont nem tudnánk felvenni.
A mai napon egy ilyen sms-t szeretnék átadni a testvéreknek, egy egészen rövid, mégis fontos szöveges üzenetet. Egyrészt azért, mert nem sok időnk van, sokunkat érint az idősek napi rendezvény, másrészt azért, mert a mai napra rendelt zsoltár is egy rövid szó körül forog. A 37. zsoltárban ugyanis 17 alkalommal olvashatjuk az Úr szót. A zsoltáríró Dávid, sokféle kifejezéssel szemlélteti, hogy az Úrhoz való odafordulás mennyire meghatározta az ő életét. Rövid szöveges üzenetünkben ma három olyan fogalmat vegyünk sorra, amelyet Dávid kihangsúlyoz az Úrral való kapcsolatából.
„Bízzál az Úrban!” Dávid, élete során sokféle emberben bízott. Nyolcadik fiúgyermekként bízott először is bátyjaiban. Felnézett rájuk, örömmel látogatta meg őket, követte példájukat. Aztán miután legyőzte Góliátot, újabb példaképe támadt, Saul király személyében. Saul saját páncélját is oda akarta adni az ifjú pásztorlegénynek, később pedig udvari zenésze, fegyverhordozója lett. Így nem csoda, hogy Dávid nagyon sokáig bízott benne is. Aztán később, király korában voltak magas rangú beosztottjai is, bizalmasai, próféták, jó barátok, akik egyszer meghálálták bizalmát, másszor meg visszaéltek azzal. Amikor ezt a zsoltárt írta Dávid, már tudta, hogy bízni, leginkább Istenben érdemes. Ő az egyetlen, akiben valódi alapja van a bizalmunknak.
Először gondolkodjunk el azon, hogy kiben bízunk? Gondoljuk át a magunk csendességében, kik azok az emberek, akiket a bizalmunkba fogadtunk. —-Aztán gondoljuk át, vajon mennyire bízunk Istenben? Bízunk-e benne, amikor betegek vagyunk, amikor munkahelyet keresünk, amikor az anyagi, vagy lakhatási gondokkal küzdünk, vagy bízunk-e benne, amikor szeretteinkről, a jövőnkről, vagy a meghalásról van szó? Mennyire bízol Istenben? Vagy életed mely területét nem bíztad még rá?
„Gyönyörködj az Úrban!” Dávid életének a gyönyörködés is része volt. Fiatalon a nyájban, a természet szépségeiben lelte örömét, később a zenében, a vagyonban, és Jónátánnal való igaz barátságában gyönyörködött. A Betsabéval való eset után azonban rájött, hogy amíg csak az emberekben, vagy emberi dolgokban gyönyörködik, csalódni fog. Felismerte, hogy leginkább az Úrban érdemes gyönyörködni, mert „minden jó adomány, és tökéletes ajándék” tőle száll alá.
A napokban a prédikátor könyve is abban erősít meg bennünket, hogy szabad gyönyörködni. Szabad élvezni az életet, szabad örömünket lelni Isten ajándékaiban, áldásaiban. Megláthatjuk az Urat például a természet szépségeiben. Vagy ráismerhetünk az apró gyermekek szemében. De örömünket lelhetjük a munkában, kedvteléseinkben, közösségekben, de még ételekben, sportokban, tvnézésben, és más dolgokban is érezhetjük jól magunkat, ha az Istenben való gyönyörködésre vezet.
Gondolkodjunk el azon, vajon miben, vagy kiben gyönyörködtünk legutóbb? Észrevettük-e, hogy amiben gyönyörködünk, az Istentől való? Találunk-e örömöt az életünkben?
Bízzál az Úrban, és gyönyörködj az Úrban. Harmadjára pedig azt mondja a zsoltáros: „Várj az Úrra!” Dávidnak várakozásban is bőven volt része. Miután Sámuel felkente, még sokáig kellett várnia például a trón elfoglalására. Bár hivatalosan már ő volt a király, Saul haragja miatt mégis bujdosnia kellett. Aztán uralkodása vége felé, amikor engedetlen volt Istennel szemben, és az Úr dögvészt bocsátott az ország lakosaira, Dávid az Úrra, az Ő kegyelmére várt. Inkább essem az Úr kezébe, mert igen nagy az Ő irgalma, csak emberek kezébe ne essem – vallotta. És mivel rá várt, benne reménykedett, kegyelmet nyert. Ezért tudta őszintén megvallani: „Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg Uram, hogy biztonságban élhessek.
Tudunk-e várni az Úrra? És tudunk-e úgy várni rá, hogy reménység van a szívünkben. Mert teljesen más várakozás az, amikor panaszkodunk, zsörtölődünk nehéz sorsunk miatt, és szinte követeljük, hogy jobb legyen, mint az, amikor rábízzuk Urunkra a jövőnket. Te hogyan vársz rá? Reménykedve, ahogyan aranymondásunkban is mondani fogjuk októberben, vagy türelmetlenül?
Bízzál az Úrban, gyönyörködj az Úrban, és várj az Úrra! Egyszerű, rövid, de nagyon fontos szöveges üzenet a mai. Mondjuk el együtt is ezt a három feladatot: Bízzál az Úrban, gyönyörködj az Úrban, és várj az Úrra. Még egyszer. Bízzál az Úrban, gyönyörködj az Úrban, és várj az Úrra. Adja Isten, hogy a mi életünk középpontjába is az Úr kerüljön, hogy bizalmunk, gyönyörködésünk és várakozásunk ne legyen hiábavaló. Ámen.