Már
“Dávid zsoltára. Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm. 2Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. 3Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért. 4Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem. 5Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam. 6Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakom egész életemben.” Zsoltárok könyve 23, 1-6
“Fordítsd ide füledet, hallgasd a bölcsek szavait, és figyeljen elméd tudományomra! 18Mert gyönyörűséget szerez, ha őrzöd azokat magadban, ajkadon is állandóan ott lesznek. 19Legyen az ÚRban bizodalmad, ezt tanítom ma neked, bizony, neked!” Példabeszédek könyve 22,17-19
Ma nem megyünk templomba. De valószínűleg sokan máshova sem. Aki csak teheti otthon marad. Pedig vasárnap van. Az Úr napja. Nem felháborító? Úgy tűnik, Isten még ezt is megengedi. De miért? Az egyházak maguk zárták be a kapukat. Az állami vezetés ilyen dolgokba nem szólhat bele, ők csak javaslatot tehetnek, mi pedig bezártunk. Itthon pedig nem ugyanolyan. Sokak számára szokatlan lesz a tv-n, rádión keresztül Igére figyelni. Közben pedig halljuk az aggasztó híreket. Még csak most kezdenek el nőni a számok. Ráadásul még Dávid is azzal jön a 23. zsoltárban, hogy az Úr házában lakik egész életében. Mi pedig nem mehetünk el az Úr házába. Hogy lehet ilyen körülmények között békességünk?
Csakis úgy, ha jó felé fordítjuk a figyelmünket. Dávid arról beszél ebben az ősi zsoltárban, hogy az Úr minden körülmények között békességet kínál. Akkor is, amikor a füves legelők, és a csendes vizek mellett járunk, de még a halál árnyékának völgyében is jó pásztorként vezet, óv. Ha a nyomában járunk, akkor vigasztaló szavát ma is meghalljuk. És bár fizikailag lehet, hogy nem lépünk be a templomba, saját hajlékunk is az Úr házává válhat. Ha pedig a mi házunk az Úr háza lesz, akkor ott ezen a vasárnapon is erővel fog megszólalni az élő Ige. Isten üzenete pedig, ahogy a Példabeszédek könyvéből idézett szakasz mondja: gyönyörűséget szerez nekünk.
Az Ige ma is szól. “Legyen az ÚRban bizodalmad, ezt tanítom ma neked, bizony, neked!” Ennél személyesebben és konkrétabban nem is szólhatna. Ne engedjük, hogy a hírek, az aggodalmak, saját félelmeink megfojtsák a szívünkben kihajtó üzeneteket, hanem figyeljünk az Úr Jézusra, a Jó Pásztorra, aki ma is füves legelők felé szeretne vezetni. Vele és Benne lehet “mégis békességünk”, ahogy azt megtanulhattuk egy kedves házaspártól, és általa írhat felül minden földi nyomorúságot a tény: Jézus érdeméért bűnbocsánatunk, és örök életünk van. Kell-e ennél több a békességhez?
Imádság: Nehéz felülemelkedni ezen a békétlen világon, nehéz elfogadni, hogy ma otthon kell maradni, de köszönjük, hogy szinte vigasztalás-gyűjteményt kínálsz számunkra a mára elkészített Igékben. Segíts, Urunk, hogy szorosan járjunk nyomodban, és ne lépjünk le az általad mutatott ösvényről. Köszönjük, hogy ma is személyesen szólítasz meg bennünket, engedd, hogy magunkra tudjuk venni szavaidat, és ezekben a szokatlan időkben “mégis békességünk” legyen. Ámen.