Már
18“Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek: 19a sasmadár útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a nővel.”
“Van négy kicsiny állat a földön, amelyek mégis nagyon okosak: 25nem erős a hangyák népe, mégis beszerzik nyáron az eledelüket. 26Nem hatalmas a mormoták népe, mégis sziklák közt építenek házat. 27Nincs királyuk a sáskáknak, mégis rendezetten vonulnak mindnyájan. 28Kézzel is megfogható a gyík, mégis ott van a királyi palotákban. 29Ez a három lépked szépen, sőt négynek szép a járása: 30az oroszlán a legerősebb állat, mely nem riad vissza senkitől, 31a fölingerelt ló meg a kecskebak és a hadserege élén álló király.”
Példabeszédek könyve 30, 18-19; 24-31
Lassan a Példabeszédek könyvének végéhez érkezünk. Hallottunk sok intést, jó tanácsot, bölcsességet. És bár legtöbbször szinte véletlenszerűen jöttek egymás után a különböző mondások, most, a 30. fejezetben több vers is összefügg egymással. Az eddigi utasítások is hasznosak lehetnek számunkra, de most, a végén azért a szerző megpróbálja hangsúlyozni mondanivalóját. Mintha azt mondaná: ez különösen is fontos, figyeljetek ide!
Hogy miről beszél? A gyönyörködésről. A természetből, és a hétköznapi életből vesz néhány példát, amellyel arra szeretne rámutatni, hogy mennyire jó gyönyörködni az Isten által megformált világban. Olyan dolgokat sorol fel, amelyeket mindnyájan észrevehetnénk, amelyben mindnyájan gyönyörködhetnénk. Ki ne látott volna már egy-egy madarat repülni? Vagy melyikünk nem volt érintett a szerelemben? Ki ne figyelt volna fel egy-egy hangyabolyra?
A kérdés nem az, hogy észrevesszük-e ezeket a dolgokat, hanem sokkal inkább az, hogy észrevesszük-e mögöttük Isten hatalmát, erejét, bölcsességét? Tudunk-e gyönyörködni a teremtett világban? Rá tudunk-e csodálkozni a hétköznapi élet apró örömeire? Észre vesszük-e, hogy Isten mindent tökéletesen megszervezett, megalkotott, és kézben tart?
Mai feladatunk az, hogy gyönyörködjünk. Gyönyörködjünk a teremtett világban, az állatokban, virágokban, gyönyörködjünk egymásban, az emberi tehetségben, és gyönyörködjünk ezek által Istenben, aki mindent megalkotott. Ha képesek vagyunk a gyönyörködésre, akkor a nehéz időkben sem a panasz, vagy az elégedetlenség fogja meghatározni a mindennapjainkat, hanem az Istennel való közösség, és az Ő szeretetében, hatalmában való bizalom. Aki megtanul naponta gyönyörködni az Úrban, az egy idő után nem fog kételkedni Benne.
Imádság: Köszönöm, Istenem, hogy van okom a gyönyörködésre. Gyönyörködhetek műveidben, emberekben, állatokban, természeti jelenségekben, és gyönyörködhetek Benned is, aki az egész Mindenséget kezedben tartod. Kérlek, adj nekem hálás, elégedett szívet, hogy beérjem mindazzal, amit körém adtál, és észrevegyem, mennyire nem természetes mindaz, amiben élek. Légy áldott, Uram!