15Én tehát, miután hallottam az Úr Jézusba vetett hitetekről és a bennetek minden szent iránt megnyilvánuló szeretetről, 16szüntelenül hálát adok értetek, amikor megemlékezem rólatok imádságaimban; 17és kérem, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt …” Efézus 1,15-17
A veszélyhelyzet előtti időszakban megszokhattuk azt, hogy nagyon sokan szeretnek híreket terjeszteni másokról. Ezt pletykának is szoktuk nevezni. Valamit tud, vagy tudni vél az ilyen ember, és belülről késztetést érez arra nézve, hogy egy kicsit felturbózva azonnal továbbadja valakinek a megszerzett információt.
Mostanában talán óvatosabban bánunk az ilyesmivel. A kollektív megpróbáltatás miatt sokakban van egyfajta aggodalom, féltő szeretet a másik ember iránt. Talán kevésbé terjednek a rosszindulatú pletykák is. Inkább szeretnénk jó híreket hallani egymásról. Örömmel vesszük tudomásul, ha valaki jól van, meggyógyult egy betegségből, vagy van segítsége. Hálát tudunk adni, ha bárkiről hallunk valami pozitívat.
Mai szakaszunkban Pál apostol is örül a jó híreknek. Ő azonban nem holmi egészségügyi helyzetjelentésnek örül, hanem annak, hogy az efézusiak hitének, és az abból fakadó szeretetnek hírértéke van. Efézusban annyira megerősödtek a gyülekezet tagjai, hogy jó hírek terjedtek róluk. A gyülekezetplántáló Pálnak pedig nagy megerősítést jelent mindez.
Ma is örülhetünk a jó híreknek. Hálát adhatunk, ha gyülekezetünk tagjairól, vagy szeretteink irányából kapunk egy-egy jó hírt. Nyilván annak is örülünk, ha az egészség megvan, de az Ige arra irányítja a figyelmünket, hogy vegyük észre a hitbeli jó híreket is. Örüljünk, ha azt halljuk, hogy időseink nincsenek kétségbe esve, mert bíznak a Feltámadás Urában. Örüljünk, ha a fizikailag veszélyeztetett csoportban lévő testvéreink Istenbe kapaszkodnak, és megpróbálják Rá bízni sorsukat. Adjunk hálát, ha a fiatalabbak, erősebbek észreveszik, hogy mit és hogyan segíthetnek környezetükben. Köszönjük meg, hogy sokan mindenféle kéregetés és felszólítás nélkül anyagilag is támogatják gyülekezetünket, mert ez is hitből fakadó cselekedet. És legyünk hálásak azért is, mert bár nem lehetünk közösségben, közösségünk így is él, és ahogyan annak idején Pál is tette, mi is imádságban hordozhatjuk egymást.
Ezek mind-mind jó hírek. Fogadjuk hálaadással az egymás hitéről, szeretetéről érkező híreket, és éljünk úgy, hogy rólunk is jó hírek terjedjenek!
Imádság: Köszönjük, Istenünk, hogy ebben a rémhírekkel teli világban mi jó híreket terjeszthetünk, és hallhatunk. Köszönjük, hogy vannak lelki testvéreink, akik most is hitben élnek, és reménységgel tekintenek a jövőre. Add, hogy a mi életünk is a Benned való hitről, és az általad megélhető szeretetről tegyen bizonyságot. Ámen.
Feladat: Gondoljunk ma gyülekezetünk tagjaira, adjunk hálát értük, és hordozzuk őket imádságban!