18Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által, és legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve valamennyi szentért; 19és énértem is, hogy adassék nekem az ige, ha szóra nyitom a számat, hogy bátran ismertessem meg az evangélium titkát, 20amelynek követe vagyok bilincsben is, hogy bátorságom legyen azt úgy hirdetni, ahogyan kell.
21Azért pedig, hogy ti is megtudjátok, mi van velem, és hogyan élek, mindent elmond nektek Tükhikosz, az Úrban szeretett testvér és hű diakónus, 22akit éppen azért küldtem hozzátok, hogy értesüljetek helyzetünkről, és megvigasztalja szíveteket.
23Békesség a testvéreknek és szeretet hittel együtt az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól! 24A kegyelem legyen mindazokkal, akik el nem múló szeretettel szeretik a mi Urunkat, Jézus Krisztust. Ámen.
Az elmúlt hetekben bizony megérezhettük, mennyire nem természetes állapot az, amikor szeretteinkkel találkozhatunk, megölelhetjük őket, és akár zárt térben is együtt lehetünk velük. Mivel azonban a járvány megtörte ezeket a lehetőségeket, sokunk lelki állapotát nagyban meghatározza az, hogy milyen híreket kapunk szeretteinkről. Ha azt halljuk felőlük, hogy jól vannak, akkor megnyugszik a szívünk, ha azonban valamilyen aggasztó információ érkezik, nagyon el tudunk keseredni.
Pál is tudta, hogy efézusi hívei, lelki testvérei, nagyon örülnének annak, ha eljutna hozzájuk némi biztató hír az ő szeretett, börtönben lévő apostolukról. Éppen ezért, levele végén Pál megüzeni, hogy majd Tükhikosz fog beszámolni a fogságbeli dolgokról, és Pál hogylétéről, hogy a gyülekezet tagjai ne aggódjanak felőle hiába.
Pálnak bizonyára jól esett az efézusiak szeretete, mégis, a levél legvégén arra biztatja a gyülekezet tagjait, hogy ne csak őt szeressék, hanem sokkal inkább az Úr Jézust. Mert ha Krisztust el nem múló szeretettel szeretik, akkor sokkal nagyobb áldásokat kaphatnak. Az Úr szeretete először is minden értelmet meghaladó békességet ad, amely nem függ a körülményektől. Aztán a békesség mellett hit is társul a Krisztus szeretethez. Aki az Urat szereti, az megtanul bízni benne. Komolyan tudja venni, hogy Neki van hatalma, és minden helyzetben meg tudja őrizni az övéit. Harmadjára pedig, aki az Urat szereti, az elnyeri az Ő kegyelmét. Annak nem kell aggódnia saját élete felől, annak nem kell rettegnie a kárhozattól, mert Jézus érdeméért ajándékba kapja a kegyelmet.
Ma reggel azt kérdezi az Úr: Szeretsz-e engem? Ha nem, akkor miért nem? Ha pedig igen, akkor mennyire? Csak akkor szeretsz, amikor jól megy a sorod? Csak akkor szeretsz, amikor egészséges vagy? Csak akkor szeretsz, amikor a te terved szerint halad az életed?
A Pál által említett “el nem múló szeretet” legfontosabb tulajdonsága az, hogy nem múlik el. Nincs olyan földi próba, nincs olyan körülmény, nincs olyan járvány, és nincs olyan tragédia ami miatt elmúlna. Pontosan úgy működik, mint ahogyan az Isten szeretete. Hiszen Jézus azért nem szállt le a keresztről, mert el nem múló szeretettel szeretett minket. Azért nem intézte el vádlóit, mert egy pillanatra sem múlt el az irányukban érzett szeretete. Téged is ennyire szeret. De vajon Te mennyire szereted Őt? Ha pedig szereted, hogyan mutatod ki ezt az Ő irányába?
Imádság: Köszönöm, Uram, hogy szeretsz engem. Hálás vagyok a kereszten megmutatott szeretetedért. Kérlek, segíts nekem, hogy el nem múló szeretettel tudjalak szeretni, amely nem a körülményektől, a jólétemtől, vagy a szeretteim felől érkező hírektől függ, hanem stabil, és állandó. Ámen.