Örök élet! Nemcsak a hibátlanok számára!

¹⁶Odament hozzá valaki, és ezt kérdezte: Mester, mi jót tegyek, hogy örök életet nyerjek? ¹⁷Ő pedig azt felelte neki: Miért kérdezel engem a jóról? Csak egy van, aki jó. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat! ¹⁸Az megkérdezte: Melyeket? Jézus így felelt: Ezeket: „Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ¹⁹tiszteld apádat és anyádat”, és „szeresd felebarátodat, mint magadat!” ²⁰Az ifjú erre ezt mondta: Ezt mind megtartottam, mi fogyatkozás van még bennem? ²¹Jézus így válaszolt neki: Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem! ²²Amikor hallotta az ifjú ezt a beszédet, szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.
²³Jézus pedig ezt mondta tanítványainak: Bizony mondom nektek, hogy gazdag ember nehezen megy majd be a mennyek országába. ²⁴Ismét mondom nektek: Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni. ²⁵Amikor meghallották ezt a tanítványok, nagyon megdöbbentek, és így szóltak: Akkor kicsoda üdvözülhet? ²⁶Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta nekik: Embereknek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges.

Máté 19,16-26

Olvasva a gazdag ifjú és Jézus párbeszédét kétféle vélemény fogalmazódhat meg a szívünkben erről a fiatalemberről. Vagy azt gondoljuk róla, hogy hazudik, vagy pedig csodáljuk amiatt, hogy egész ifjú kora óta be tudta tartani a főbb parancsolatokat. Ha ez az utóbbi az igaz, akkor tényleg különleges emberről van szó. Vajon ha szemtől szembe találkoznánk az Úr Jézussal, akiről tudjuk, hogy ismeri gondolatainkat is, hányan mernénk azt állítani, hogy betartottuk akár a parancsolatok felét is? A gazdag ifjú mégis határozottan állítja, hogy ő tényleg ilyen erkölcsös életet élt.

A történet vége azonban az, hogy ez a tökéletes jellemű fiatal ember szomorúan távozik Jézustól, mert nem tudott lemondani gazdagságáról. Volt valami, ami megkötözte, ami uralkodott az élete felett.

Látva ezt az esetet felmerülhet bennünk a kérdés: ha még egy ilyen igaz ember sem nyerheti el az örök életet, akkor nekünk milyenek az esélyeink? Ha egy ilyen becsületes, jó lelkű, erkölcsös élettel sem lehet bekerülni a mennyországba, akkor hogy fogok én megmenekülni? Az Úr Jézus a gazdag ifjú távozása után tömören összefoglalja a lényeget: “Embereknek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges.”

A magunk erejéből nem tudjuk elnyerni az örök életet. Bármilyen tökéletes életet élünk, jó cselekedeteinkkel nem tudjuk kiérdemelni az üdvösséget. Egy megoldás van: elfogadjuk az Úr Jézus áldozatát. Mert Ő a kereszten felülírta a lehetetlent, és Isten-emberként meghalt helyettünk, hogy lehetséges legyen az üdvösség. Csakis általa, vele kapcsolatban élve juthatunk mi is a vele való örök közösségbe.

Ez persze nem jelenti azt, hogy felelőtlenül, bűnben kellene élnünk, arra számítva, hogy Jézus majd úgyis kipótolja, amit kell. “Legyetek tökéletesek” – mondja Jézus, mert a hozzá tartozóknak ez a mindennapi céljuk. De ha mégis elbuknánk, nem kell, hogy a félelem és a rettegés beárnyékolja utunkat, mert tudhatjuk, nem miattunk, hanem az Úr Jézus miatt van örök életünk. Adjunk hát hálát ezért ma is, és ez a hála indítson minket a Neki tetsző, tiszta, egyre inkább tökéletes életvitelre.

Imádság: Köszönöm, Uram, hogy értem is megfizetted az árat a kereszten. Hálás vagyok, hogy kegyelmes vagy hozzám. Kérlek, adj erőt ahhoz, hogy egyre inkább neked tetsző legyen az életem, és ami hiányosságom van, azt próbáljam meg kiküszöbölni. Ámen.

Feladat: Tegyük fel magunknak a kérdést: mi fogyatkozás van még bennem? Mi az, amin változtatnom kellene, hogy még inkább Istennek tetsző életem legyen?