Az ÚR így felelt: Megnyugtat téged, ha az orcám megy veletek? 15Mózes erre mondta neki: Ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket! 16Mi másból tudnánk meg, hogy én és a te néped elnyertük jóindulatodat, ha nem abból, hogy velünk jössz? Ez különböztet meg engem és a te népedet minden más néptől a föld színén.
17Az ÚR így szólt Mózeshez: Megteszem ezt is, amiről beszéltél, mert elnyerted jóindulatomat, és név szerint ismerlek téged.2Mózes 33, 14-17
A nyári hónapokban sokan kelnek útra, hogy kikapcsolódjanak egy kicsit. Van, aki csak egy-két napra, más akár két hétre is szabadságot vesz ki, és elutazik. A készülődés során megpróbálunk minden szükséges dolgot bepakolni. Vannak azonban kulcsfontosságú tárgyaink, értékeink, amelyek jelenléte nélkülözhetetlen számunkra.
A kisgyermek ragaszkodik az alvókájához, ami nélkül nem lehet elindulni. A fiatal ki sem engedi kezéből a telefonját, tabletjét, mert anélkül életképtelen. De nekünk, felnőtteknek is megvannak azok a dolgaink, amelyek jelenléte megnyugtatóan hat ránk. Van, akit megnyugtat, ha bent vannak az iratok. Van, aki megszokott gyógyszereit tartja a legfontosabbnak. Ha azok megvannak, nagy baj már nem lehet. Mások számára a fényképező az alapfelszereltség, mert amiről nem tettünk fel képet a facebookra, az meg sem történt. És Te mitől nyugszol meg, amikor útnak indulsz? Mi az, ami létfontosságú számodra?
Mai szakaszunkban Mózes Isten támogatását kéri. Az Úr ugyanis korábban azt mondta, hogy a nép bűne miatt nem hajlandó a továbbiakban velük menni, mert a végén még elpusztítaná őket haragjában. Mózes kérésére azonban felteszi a kérdést: Megnyugtat téged, ha az orcám megy veletek? Mózes pedig így felelt: ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket!
Milyen jó lenne, ha mindennapi útjaink során ez lenne az alap útravaló. Isten jelenléte. De jó lenne, ha soha nem felejtenénk otthon, soha nem esne ki az emlékezetünkből, és mindig éreznénk, hogy velünk van.
Akár útra kelünk, akár otthon végezzük dolgainkat, legyen mindennapi kérésünk Mózes mondata: “ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket!
Imádság: Köszönöm, Uram, hogy bár méltatlan vagyok a veled való közösségre, Te mégis felvállalsz engem, és velem tartasz. Kérlek, ne hagyj el, hanem légy velem, kísérj, sőt, vezess a Hozzád vezető úton. Ámen.