Sze
1Saul elmondta fiának, Jónátánnak és összes udvari emberének, hogy meg akarja ölni Dávidot. Jónátán, Saul fia azonban nagyon kedvelte Dávidot. 2És megmondta Jónátán Dávidnak: Apám, Saul meg akar ölni. Ezért vigyázz magadra holnap reggelig, maradj a rejtekhelyen, és rejtőzz el! 3Én pedig kimegyek, és ott állok meg apám mellett a mezőn, ahol te leszel, és beszélni fogok apámmal rólad. Majd meglátom, hogy mi lesz, és elmondom neked.
4Jónátán beszélt is apjával, Saullal Dávid érdekében. Ezt mondta neki: Ne vétkezzen a király a szolgája, Dávid ellen, hiszen ő nem vétett ellened, sőt sok jót tett neked. 5Kockára tette az életét, leterítette a filiszteust, és nagy szabadulást szerzett az ÚR egész Izráelnek. Te láttad ezt, és örültél. Miért vétkeznél ártatlan vért ontva, miért akarod ok nélkül megölni Dávidot? 6Saul hallgatott Jónátán szavára; meg is esküdött Saul: Az élő ÚRra mondom, hogy nem kell meghalnia! 7Ekkor hívatta Jónátán Dávidot, és elmondta neki Jónátán mindezeket. Majd Jónátán odavezette Dávidot Saulhoz, aki ismét olyan lett hozzá, mint azelőtt.1Sámuel 19,1-7
Az előző fejezetben már láthattuk, hogy Saul irigy lett Dávidra, aki tulajdonképpen mindenben lekörözte őt. Dávid sikerei és Saul kudarcai oda vezettek, hogy mai szakaszunkban Saul már arról beszélt környezetének, hogy meg akarja ölni a fiatal vitézt. A királyi udvarban azonban sokan szerették Dávidot. Sőt, a 19. fejezetből az is kiderül, hogy Saul családtagjainak is inkább Dávid felé húzott a szíve. A király fia, Jónátán, és lánya, Mikal is mindent megtett azért, hogy Dávid megmeneküljön Saul haragja elől. Kettőjük közül most Jónátán tettére figyeljünk.
Saul fia, Jónátán több tettével is helyre akarta állítani az apja és a barátja közötti megromlott kapcsolatot. Először is elárulta apja szándékát, és arra biztatta Dávidot, hogy rejtőzzön el, amíg le nem csitul Saul haragja. Ezt követően nagyon bölcsen, és szívhez szólóan beszélt apjával Dávidról. Felelevenítette Dávid csatáit, a Góliát elleni győzelmet, és rámutatott arra, hogy Isten milyen sok szabadítást hozott általa a népnek. Addig beszélt Jónátán, míg apja végül megesküdött, hogy nem kell Dávidnak meghalnia. Ráadásként pedig egy személyes találkozást is megszervezett, ahol Saul és Dávid kibékülhetett. Erről azt írja az Ige: “Saulhoz vezette Jónátán Dávidot, aki ismét olyan lett hozzá, mint azelőtt.” Vagyis Jónátán szeretete, és közbenjárása miatt ez a két – számára nagyon fontos – ember végül ki tudott békülni. És bár a folytatásban Saul meg fogja szegni ígéretét, ezen a ponton, még valóban helyreállt a korábbi békés állapot.
Sajnos mindnyájan tudnánk mondani olyan embereket, akik haragban vannak egymással. Az is előfordul, hogy számunkra mindketten nagyon fontosak, és igazán sajnáljuk, hogy nincs rendben a kapcsolatuk. Jónátán példája azt üzeni ma számunkra, hogy van, ami rajtunk múlik. Bizonyos dolgokat igenis megtehetünk azért, hogy a haragban lévők kibéküljenek. Lehet beszélni egyikkel, másikkal. Lehet érvelni, magyarázni, rámutatni az összefüggésekre, hátha a haragos engedni fog. És igen, meg lehet fogni a kezüket, és egymáshoz lehet őket vezetni, hogy üljenek le, beszéljék meg, amit kell, és rendeződjön a kapcsolat.
Az Úr Jézus ránk bízta a békéltetés szolgálatát! Ahogyan Ő a kereszten megbékéltette az Atyával a világot, helyreállította az Isten és ember közti megromlott kapcsolatot, úgy állhatunk mi is oda azok közé, akik maguktól egy lépést sem tennének. Isten adjon nekünk bátorságot, és józanságot ahhoz, hogy merjünk békéltetni, és a megfelelő szavakkal, megfelelő vezetéssel a harag helyére békét hozzunk.
Imádság: Köszönöm, Uram, hogy Te békét hoztál. Tégy engem alkalmassá, hogy a családomban, a munkahelyemen, a szomszédjaim között hadd legyek én is a béke követe. Ámen.