okt
„Akkor ezt mondta Nátán Dávidnak: Te vagy az az ember! A hettita Úriást fegyverrel vágattad le, hogy a feleségét feleségül vehesd; őt magát pedig meggyilkoltattad az ammóniak fegyverével! Ezért nem távozik el soha a fegyver a házadtól, mivel megvetettél engem, és elvetted a hettita Úriás feleségét, hogy a te feleséged legyen. – így szól az Úr. 2Sámuel 12,7; 9-10
Te vagy az az ember! Te voltál! Te követted el! Mindnyájunknak rosszul esne, ha egy ilyen mondatot vágnának hozzánk! Igen, a vád, hogy bűnt követtünk el, mindnyájunkat megszégyenít. Még ha nincs is igaza a vádlónak, a szégyenérzet már megszületik a szívünkben. És akarva-akaratlanul jönnek a reakciók. Elkezdünk hárítani, magyarázkodni, másokat hibáztatni, ahelyett, hogy beismernénk hibánkat.
Dávid, mint Izrael első embere, nem volt hozzászokva efféle vádakhoz. Ő volt a bíra, az uralkodó, aki bölcsessége szerint döntött a peres ügyekben. És most, Nátán próféta szavai mégis a vádlottak padjára ültették őt. Azért, mert Isten nem akarta annyiban hagyni Dávid ravasz, részletesen kidolgozott bűnét. A Szentírás meg is állapítja a 11. rész végén, hogy „az Úrnak nem tetszett, amit Dávid elkövetett!”
Dávid bűnbe esett. Engedett a kísértésnek, és galád módon megölette a kiszemelt Betsabé férjét, Úriást. Amikor pedig Nátán próféta egy példázaton keresztül rámutat bűne súlyára, Dávid önmaga felett mondta ki az ítéletet. Nem tudta, hogy az elhangzott példázat tulajdonképpen róla szólt. Amikor azonban ráébredt, hogy ő követett el ilyen súlyos bűnt, belátta hibáját.
Isten szeretete nemcsak az ő kegyelmében, és mindennapos gondoskodásában érhető tetten, hanem abban is, hogy ha kell, rámutat bűneinkre. Nem nézi el a mi tudatos vétkeinket. Vajon ma, amikor olvassuk ezt a vádló mondatot, magunkra vesszük-e? Belátjuk-e, hogy olyat tettünk, amit nem kellett volna? Letesszük-e bűneinket az Úr elé? Dávid megvallotta bűnét. Beismerte, hogy hibázott, ezért Isten megbocsátott neki. Bár vétke nem maradt következmények nélkül, Istennel való kapcsolata helyreállt. Sőt, innentől kezdve még jobban, még hűségesebben szolgálta az Urat. Tartsunk ma mi is bűnvallást, boruljunk le Urunk elé, hogy megtisztíthasson bennünket.