okt
17Örülök Sztefanász, Fortunátusz és Akhaikosz megérkezésének, mert ők távollétetekben pótolnak majd benneteket. 18Mert felüdítették mind az én lelkemet, mind a tiéteket. Becsüljétek meg tehát az ilyeneket!
1Korinthus 16,17-18
Időnként mindnyájunknak jól esik egy üdítő! A nyári tikkasztó melegben mindenkinek meg van a maga üdítője, amitől frissességet, újult erőt vár.
Az üdítő italoknál azonban sokkal nagyobb felüdülést okoz az, ha van az életünkben egy-egy ember, aki a maga kedves mosolyával, humoros személyiségével, bátorító szavaival megvidámítja napjainkat. Egy kedves néni, bácsi a szomszédból, egy vicces apuka, férj, egy szerető és elfogadó anyuka, feleség, egy gondtalan kisgyermek, egy jó kedvű eladó, vagy egy jó hangulatot biztosító munkatárs.
Pál apostol három ilyen üdítő emberről ír néhány sort a korinthusiaknak. Hálás értük, és arra bátorítja a gyülekezetet, hogy becsüljék meg őket! Ez pedig a mai napon két dologra indíthat bennünket. Először is arra, hogy tegyünk mi is hasonlóképpen. Ha van az életedben üdítő ember, adj hálát érte, és becsüld meg. Éreztesd vele, hogy fontos számodra! Tudasd vele, hogy szereted, kedveled!
Másodszor pedig, próbáljunk meg mi is ilyen üdítő emberekké válni. „Aki másokat felüdít, maga is felüdül!” (Példabeszédek 11,25) Krisztus megváltása miatt van okunk az örömre. Adjunk hálát a felüdítő emberekért, és mi is üdítsünk fel másokat, mert bizony, nagy a lelki hőség, lelki szárazság.