nov
„Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően. Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek. Ezzel dicsekszem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, és nem fáradtam hiába.” Filippi 2,13-16
Mindnyájunk életének része a munka. Dolgozunk a munkahelyen, dolgozunk a házunkban, kertünkben, munkálkodunk családunk, vagy egy-egy közösség érdekében, reggeltől estig, estétől reggelig. Tulajdonképpen életünk nagy része erről szól. Tanulunk, hogy aztán dolgozhassunk, de akkor is dolgozunk, ha nem tanultunk eleget. Nincs kivétel. Ha az erőnk, a fizikai-szellemi állapotunk engedi, akkor sok feladatot el kell végeznünk életünk során.
A mindennapjainkat azonban nemcsak az határozza meg, hogy mit dolgozunk, mivel foglalkozunk, hanem sokkal inkább az, hogy hogyan végezzük a ránk bízott küldetést. Mert lehet zúgolódva, szenvedve, kényszeresen, és lehet örömmel, jó kedvvel, szeretettel. „Amit tesztek jó lélekkel végezzétek, úgy, mint az Úrnak, ne úgy, mint embereknek” –mondja Pál a kolosséi levélben.
És ezt erősíti meg mai igénkben is, amikor így szól: „zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent!” Ezzel a hozzáállással példává lehetünk a környezetünkben. Isten fényét továbbsugározó csillagként ragyoghatunk. A mai napon kezdj hozzá így a feladataidhoz, és meglátod, te is jobban fogod érezni magadat, és mások is mosolyogni fognak körülötted.
Imádság: Köszönöm, Uram, hogy van feladatom. Segíts, hogy a legkisebb küldetésben is örömömet lelhessem, és mindent jó lélekkel, a Te dicsőségedre végezzek el. Ámen.