nov
„A püspök ugyanis, mint Isten sáfára legyen feddhetetlen, nem önkényeskedő, nem indulatos, nem részeges, nem kötekedő és nem haszonleső, hanem vendégszerető, a jóra hajlandó, józan, igazságos, kegyes, önmegtartóztató, aki ragaszkodik a tanítással megegyező igaz beszédhez, hogy az egészséges tanítással tudjon bátorítani, és meg tudja győzni az ellenszegülőket.” Titusz 1,7-9
Pál apostol Tituszhoz írt levele elején gyakorlati tanácsokkal látja el fiatal szolgatársát. Az elintézetlenül maradt dolgok elvégzését követően azt a feladatot adja neki, hogy állítsa szolgálatba a presbitereket, püspököket. Ezeknek a gyülekezeti szolgálattevőknek az volt az egyik fő feladata, hogy tanítsák, bátorítsák, és meggyőzzék azokat, akik még nem járnak a hit útján. Ehhez a küldetéshez azonban Pál szerint rengeteg feltételnek meg kellett felelniük. Csak az tudta „meggyőzni az ellenszegülőket”, csak az tudta hitre segíteni a hitetleneket, aki hiteles életet élt. Akinek hétköznapi tettei, szavai alátámasztották Istennel való szoros kapcsolatát.
Istenhez tartozva az a küldetésünk, hogy minél több embert meggyőzzünk arról, hogy érdemes az Úrhoz tartozni. Ehhez azonban hitelességre van szükség. Hiába szép a beszédünk, hiába jó a megjelenésünk, hiába vallásosak a felmenőink, ahhoz, hogy meggyőzzünk másokat, szükség van a Pál által felsorolt tulajdonságokra. Nem győzködni kell a körülöttünk élőket, hanem életünkkel kell megmutatnunk, hogy lehet másként is élni. Az életünk lehet a legmeggyőzőbb érv Isten mellett. Ma reggel gondold át, hogy min kell változtatnod, hogy hiteles és meggyőző légy!
Imádság: Köszönöm, Uram, hogy Rád érdemes hasonlítani. Segíts, hogy szavaimmal, tetteimmel Rád hasonlítsak, és ezáltal másokat is megnyerhessek Neked. Ámen.