„Ennyi idő múltán már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy titeket tanítson valaki az Isten beszédeinek alapelemeire, mert olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre. Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében, mivel kiskorú. A nagykorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek érzékszervei a gyakorlat következtében már alkalmasak a jó és a rossz megkülönböztetésére.” Zsid. 5,12-15
A növények életcélja a növekedés, és a termés. Erre lettek megalkotva. Maga a növény szó is a „nő” igéből származik. Ha egy növény megtorpan a fejlődésben, és nem hozza a fajtájától elvárt tulajdonságokat, akkor az ember kivágja, és ültet helyette másikat.
A zsidókhoz írt levél szerzője kissé számon kérő módon fogalmazza meg mondandóját, hiszen úgy érzi, hogy a címzettek megálltak a növekedésben. Nem fejlődtek tovább a hitben. Sőt, visszafejlődtek. Ez pedig abnormális. Mert aki Krisztushoz tartozik, az folyamatosan gyarapszik a hitben, és a kegyességben.
Jézus mondja: legyetek tökéletesek, ahogyan Mennyei Atyátok is tökéletes! Erre a szintre kell törekednünk. Ne elégedjünk meg aktuális lelki állapotunkkal, hanem növekedjünk naponként, mert erre hívott el bennünket az Úr. Ne érjük be a tejjel, hanem vágyjunk mi is a szilárd eledelre!
Imádság: Köszönöm, Uram, hogy segítesz a fejlődésben. Bocsásd meg, ha megtorpanok. Kérlek, adj nekem odaszánást, akarást, és erőt, hogy egyre inkább hasonlíthassak Rád! Ámen.