dec
„Mert ilyen főpap illett hozzánk: szent, ártatlan, szeplőtlen, aki a bűnösöktől elkülönített, és aki magasabbra jutott az egeknél. Neki nincs szüksége arra, mint a főpapoknak, hogy napról napra előbb saját bűneikért mutassanak be áldozatot, azután a nép bűneiért. Ugyanis ezt egyszer s mindenkorra megcselekedte, amikor önmagát adta áldozatul.” Zsidók 7,26-27
Mivel Isten igazságos Úr, a bűn nem maradhat következmény nélkül. Az Ószövetségben leggyakrabban állatokat áldoztak fel, hogy ezzel enyhítsék Isten haragját. A mózesi törvényekben részletesen le volt írva, hogy milyen állatot milyen célból áldozhattak fel. Arra azonban törekedni kellett, hogy az áldozati állat lehetőleg tökéletes legyen. Leginkább elsőszülött, hibátlan bárányokat kellett feláldozni.
Az Úr Jézus értünk való kereszthalálával azonban Isten véglegesen megbékéltette magával a világot. „Szent, ártatlan, szeplőtelen”, vagyis tökéletes áldozatot mutatott be, azért, hogy végképp megkegyelmezhessen nekünk. Ha elfogadjuk ezt az áldozatot, és belátjuk, hogy Jézus miattunk, értünk és helyettünk szenvedett, akkor a mi üdvösségünk is el van rendezve, a mi tartozásunk is ki van fizetve.
„Azért jött, hogy szolgáljon, és életét adja váltságuk sokakért”. (Mk 10,45) Fogadd hát el szeretetét, és ne feledd, a Te üdvösséged nagyon sokba került Istennek!
Imádság: Köszönöm Úr Jézus, hogy haláloddal és feltámadásoddal megmentettél engem. Jöjj be a szívembe, és segíts, hogy úgy éljek, hogy ne legyen hiábavaló a Te drága véred. Ámen.