dec
„De emlékezzetek a korábbi napokra, amelyekben miután megvilágosodtatok, sok szenvedéssel teljes küzdelmet állottatok ki. Mert egyrészt gyalázásokkal és gyötrésekkel nyilvánosan megszégyenítettek titeket, másrészt társaikká lettetek azoknak, akikkel ugyanez történt. Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van.” Zsidók 10,32-33;35
Az Úr Jézus születése utáni első évszázadokban igen erőteljes keresztyénüldözés vette kezdetét. Már Jézus tanítványait is próbára tették az egyházi és világi vezetők, később azonban még jobban kiteljesedett a bosszúhadjárat. Mai igeszakaszunk a korai keresztyénség mártírjainak állít emléket. Arra emlékezteti a címzetteket, hogy milyen sokan és sokféle helyzetben kiállták már a hit próbáját. És valóban. Egészen 313-ig szinte életveszélyes volt a római birodalom területén keresztyénként élni. Üldöztetések, vallatások, megszégyenítés, mind-mind megszokott dolog volt a keresztyének életében. Az akkor élő hívek azonban mégsem vesztették el hitüket. Nyilván volt, aki megfutamodott, de sokan Krisztust dicsőítve mentek a máglyahalálba, vagy éppen az oroszlánok elé. Tudták, hitték, hogy akár élnek, akár halnak, Krisztuséi, és vár rájuk a jutalom, a vele való örök közösség.
Üldözések, gyötrelmek, megszégyenítések ma is vannak. Ha valaki hitre jut, annak élete, gondolkodása szúrni fogja a hitetlenek szemét. Az ilyen embereket pedig megpróbálják kikezdeni. Áskálódás, lejáratás, beskatulyázás, nyilvános megszégyenítés, rosszindulat, mind-mind előfordulhat a hívekkel szemben. Lehet, hogy a családban piszkálnak bennünket, lehet, hogy a munkahelyen, előfordulhat, hogy a faluban, szomszédságban súgnak össze a hátunk mögött, vagy egyenesen szemünkbe mondják véleményüket.
Jó tudni, hogy nem mi vagyunk az elsők, akik ilyen helyzetbe kerülnek. Adjunk hálát azért, mert a régi időkhöz képest, és a jelenleg is sokfelé zajló megpróbáltatásokhoz viszonyítva, mi aránylag keveset szenvedünk hitünk miatt. De ha mégis ilyen helyzetbe kerülnénk, maradjunk meg a hitben. „Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van!” Ha hitünk miatt hátratételek érnek bennünket, gondoljunk arra a jutalomra, amely számunkra is el van készítve. Bízzunk Urunk hatalmában, szeretetében, és hagyjuk rá a bosszúállást. És mindezek mellett imádkozzunk azokért, akiket valahol a világ más részein ma is üldöznek Krisztusba vetett hitükért.
Imádság: Köszönöm Uram, hogy mindig is voltak olyanok, akik az üldöztetések ellenére, megmaradtak melletted. Segíts, hogy kiváltságnak tekintsem, ha miattad bántanak engem. Ámen.