Felkészülés!

Köszöntés: Lelkipásztor: Az Úr közel! Gyülekezet: Jöjj, Uram Jézus!

Aranymondás: „Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.”                      Máté 2,2

(A következő ének alatt gyújtsuk meg mind a négy adventi gyertyát!)

Ének:              4. Adventi hírnök, friss fenyőág, Lobog már négy kis gyertyaláng!
                           Azt mondta Jézus: visszajön még, Újjá lesz akkor föld és ég!
                           Ujjong a szívünk, dalra gyúl, Nincs már messze az Úr!

Imádságként olvassuk el az 57. zsoltárt!

Igeolvasás:  Zsoltárok könyve 80,1-20

A karmesternek: A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Intelem, Ászáf zsoltára. ²Figyelj ránk, Izráel pásztora, aki úgy terelgeted Józsefet, mint egy nyájat! Te, aki kerúbokon trónolsz, jelenj meg ragyogva ³Efraimnak, Benjáminnak és Manassénak! Mutasd meg hatalmadat, jöjj segítségünkre! ⁴Istenünk, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk! ⁵URam, Seregek Istene, meddig lángol még haragod néped imádsága ellenére? ⁶Kenyér helyett könnyel etetted őket, bőségesen adtál inni könnyeket. ⁷Te okoztad, hogy civakodnak velünk szomszédaink, ellenségeink pedig gúnyolnak minket. ⁸Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk! ⁹Egy szőlőtőt hoztál el Egyiptomból. Népeket űztél el, ezt meg elültetted. ¹⁰Helyét elegyengetted, gyökeret vert, és ellepte a földet. ¹¹Árnyéka hegyeket borított be, vesszői vetekednek a hatalmas cédrusokkal. ¹²Indáit a tengerig növesztette, hajtásait a Folyamig. ¹³Miért romboltad le kerítéseit, hogy szedhessen róla, aki csak arra jár?! ¹⁴Lerágja az erdei vadkan, és abból legel a mezei vad. ¹⁵Seregek Istene, fordulj hozzánk! Tekints le az égből, lásd meg és gondozd ezt a szőlőt! ¹⁶Oltalmazd, amit jobboddal ültettél, és a fiút, akit magadnak neveltél! ¹⁷Pusztuljanak el dorgálásodtól, akik fölperzselték, levagdalták! ¹⁸Legyen kezed azzal a férfival, jobbod azzal az emberrel, akit magadnak neveltél! ¹⁹És mi nem pártolunk el tőled. Tarts életben bennünket, és mi segítségül hívjuk nevedet. ²⁰URam, Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!

Igehirdetés:

Kedves Testvérek! Ma már a negyedik adventi gyertyát gyújtottuk meg a koszorún, és ha Isten éltet, hamarosan megérkezünk az ünnepbe is. Az elmúlt napokban, hetekben valamilyen módon mindnyájan készültünk az előttünk álló Karácsonyra. De hiába a sok készülés, szinte mindig úgy érezzük, hogy készületlenül talál bennünket az ünnep. Egy idős lelkésztől kaptunk egy karácsonyi üzenetet, amelyben arról írt, hogy igazából nem a készülés volna az ünnep lényege, hanem a megérkezés. Az Úr Jézus mindent elkészített, mindent bevégzett, ezért nekünk nem kell újra elkészíteni az ünnepet. Nem is tudnánk. Nem az ünnepet kell elkészítenünk, hanem sokkal inkább magunkat. Az úrvacsorai liturgiában elődeink is így fogalmazták meg: most pedig, miután magatokat illendőképpen elkészítettétek, járuljatok a szent asztalhoz, alázatos szívvel és szép rendben. Ma tehát azért vagyunk együtt, itt a gyülekezet közösségében, hogy magunkat készítsük.

A felkészüléshez segítségünkre lesz az erre a hétre kijelölt 80. zsoltár. Kissé rendhagyó módon fogunk készülni. Három részre osztjuk fel a zsoltárt, és mind a három résznél lesz egy igeolvasás, néhány hozzá fűzött gondolat, és néhány elgondolkodtató kérdés, melyre hagyunk majd egy kis gondolkodási időt. A csendet pedig majd mindig ugyanazzal az igeverssel fogjuk lezárni, ugyanúgy, ahogyan a zsoltárban is ezt láthatjuk. Kezdjük is ezzel az igével, Isten áldja meg elcsendesedésünket, készülésünket.

Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!

1.„Figyelj ránk, Izráel pásztora, aki úgy terelgeted Józsefet, mint egy nyájat! Te, aki kerúbokon trónolsz, jelenj meg ragyogva Efraimnak, Benjáminnak, és Manassénak! Mutasd meg hatalmadat, jöjj segítségünkre.”

A zsoltár első szakaszában a zsoltáríró Ászáf Isten hatalmáról, nagyságáról beszél. Ő ül a trónon, tehát Ő a Mindenható. Ez a kiindulási pont. És ha Izrael történetét nézzük, észrevehetjük, hogy amikor ezt elhitte a nép, mindig megmenekült a veszedelemből. Amikor például az egyiptomi szabaduláskor Istenbe vetett hittel keltek át a vörös tengeren, mindnyájan tudták, hogy az Ő Istenük hatalmas Úr. Az egyiptomi sereg odaveszett, ők azonban sértetlenül megmenekültek. Vagy, amikor később, a pusztai vándorlás során Isten mannával és fürjekkel táplálta őket, belátták, hogy érdemes rá figyelni. És a honfoglalás csodáiban is megerősödtek Isten hatalmával kapcsolatban, hiszen nélküle esélyük sem lett volna bevenni Jerikó városát, vele azonban maguktól leomlottak a falak.

            Isten hatalmas, ezért érdemes őt segítségül hívni. Ezt teszi Ászáf is a zsoltárban. Miután leírja Isten nagyságát, figyelmet kér tőle, és azt mondja: jöjj segítségünkre! Vagyis elismeri, hogy a nép különböző próbáiban Isten lehet a megoldás. Az Ő hatalma, az Ő ereje.

            Vajon mi, mennyire vesszük komolyan Isten hatalmát? Számolunk-e vele? Sajnos sokan úgy állnak Istenhez, hogy igen, Ő biztosan hatalmas, csak éppen az én bajomon nem tud segíteni. Az én házasságomat már nem tudja rendbe hozni. A gyermekemmel, a testvéremmel kialakult megromlott viszonyon már nem tud segíteni. A járványhelyzet már kicsúszott a kezéből, nincs hatalma felette. A betegségemből már soha nem fogok meggyógyulni. Nem fog múlni a fájdalom, nem lesz rá megfelelő gyógyszer, mert Istennek nincsen hatalma.

Kedves Testvérek! Tartsunk csendességet, egy kicsit én is abbahagyom a beszédet, és gondoljuk át, mi a véleményünk Isten hatalmáról? Vajon hányszor vontad már kétségbe kimondva, vagy kimondatlanul az Ő erejét? Milyen dolgokban mondtad azt, hogy úgysem tud segíteni? El tudod-e hinni, hogy Istennek van hatalma?

Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!

2. Második igeszakaszunk így szól: „Uram, seregek Istene, meddig füstölög haragod néped imádsága ellenére? Kenyér helyett könnyel etetted őket, bőségesen adtál inni könnyeket.” Ászáf ebben a részben szomorúan írja le a nép szenvedését. Tudja, hogy Isten haragszik rájuk. Még szinte számon is kéri Istenen a nép nyomorúságát. Persze, ha a többi zsoltárral összevetjük ezt a mostanit, az is kiderül, hogy a zsoltáríró nagyon jól tudja: a nép méltó a büntetésre. Sajnos, időről időre megállapítja a Szentírás, hogy a választott nép magára haragította az Urat. Igazából az egész emberiség története az engedetlenségről szól. Isten mond valamit, megmutatja a helyes utat, az ember pedig csak azért sem megy arra. Isten azt mondja, ne egyél arról a fáról, mert meghalsz, az ember pedig csak azért is eszik. Isten azt mondja, hogy járj emelt fővel, ne haragudj a testvéredre, az ember pedig csak azért is haragszik, és megöli testvérét. Isten azt mondja, hogy ne imádjatok bálványokat, az ember mégis bálványokat készít magának, és imádja azokat. Istennek tehát van oka haragudni.

            Igaz ez ránk nézve is. Az Úr számunkra is bőségesen ad inni könnyeket, de valljuk be őszintén, meg is érdemeljük. Van oka a haragra. Ha csak egy átlagos karácsony előtti készülődést nézünk, mennyi feszültség van ilyenkor a családokban, sok helyen kapkodás, veszekedés, egymás meg nem értése. Vagy mennyi pazarlás, mértéktelenség, és hiábavalóság fonja át az ünneplést? Hányan maradnak otthon az ünnepi órákban, hányan hagyják ki az ünnepeltet, az Úr Jézust az egész ünnepből, akár még a templomba járók közül is, mert a család, az ajándékozás, az ennivaló elkészítése, vagy elfogyasztása mindent felülír. Álljunk meg ismét egy percre, és gondoljuk át, vajon ránk miért haragszik az Isten? Mivel szomorítjuk el napról napra? Mi az, amivel megbántjuk?

Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!

3.Végül, pedig harmadjára így szól az ige: „Seregek Istene, fordulj hozzánk! Tekints le az égből, lásd meg, és gondozd ezt a szőlőt! Oltalmazd, amit jobboddal ültettél, és a fiút, akit magadnak neveltél!”

Ászáf, a zsoltár záró szakaszában egy szőlőhöz hasonlítja Izrael népét, Istent pedig a szőlősgazdához. Ezzel a képpel azt szeretné szemléltetni, hogy mennyire rászorul a nép Isten gondoskodására. Izraelnek fel kellett ismernie, hogy szüksége van Istenre. Ahogyan egy szőlőtőke nem tud magáról gondoskodni, mert metszésre, öntözésre van szüksége, úgy a választott nép is életképtelen az Úr nélkül.

            Kedves Testvérek! Talán nehéz beismerni, de nagyon jól tudjuk, hogy mi is mennyire gyengék és elesettek vagyunk Isten segítsége nélkül. Ha csak a magunk erejére, tudására kellene hagyatkoznunk, akkor nem sokra mennénk. Ahhoz azonban, hogy belássuk, szükségünk van Istenre, nélkülözhetetlen az alázat. Az Istenhez vezető út első lépése mégis ez. Beismerni, hogy porszemnyi, törékeny életem van, és rászorulok Isten segítségére. Szükségem van rá, mert nélküle nincs esélyem. Ha Ő nincs, akkor végem van. Lehet, hogy eltengetem itt az életemet, de ha az Isten nem szabadít meg engem a bűn hatalmából, és nem adja értem oda Fiát a keresztre, akkor a kárhozatra kellene mennem. Ha azonban hálával elfogadom szeretetét, segítségét, akkor vele való örök élet vár rám.

            Testvérem! Hogy állsz az alázattal? Beismered-e, hogy szükséged van az Úrra? És ha igen, elmondtad-e már ezt neki? Leborultál-e már előtte, és kérted-e, hogy segítsen, emeljen fel? Ne mindig a saját erődre hagyatkozz! Ne gondold, hogy mindent meg tudsz oldani! Vedd észre, hogy Isten az, aki tud, és akar is rajtad segíteni! Ő látja a szükségedet, látja a szomorúságodat, ismeri szíved legmélyebb titkait, és gondoskodni szeretne rólad! Neked csak engedned kell. Csak át kell adnod a gyeplőt. Tartsunk csendességet, és gondoljuk át, hogy szükségünk van-e Isten segítségére? Ha igen, mondjuk el neki, és kérjük tőle a támogatást.

            Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk! Ámen.

Imádkozzunk Istenhez saját szavainkkal, majd pedig az Úr Jézustól tanult imádsággal.

Hirdetések:

• Szomorú szívvel, de a feltámadás bizonyosságában hirdetem, hogy az elmúlt héten Kovács László 73 éves korában elhunyt. Temetése az ünnep után, december 28-án, hétfőn, 10.00-kor lesz. Isten vigasztalását kérjük a gyászoló családok életére.
• Megérkezett a bibliaolvasó kalauz és a falinaptár, illetve karácsonyi, és egyéb igés kártyákat is lehet vásárolni, valamint a keresztyén manufaktúra igés ajándéktárgyai is elérhetőek.
• Alkalmaink a járványra való tekintettel rendhagyó módon lesznek: Tiszanagyfaluban, végig a templomban: 12.24. 16.00 – Szentesti istentisztelet; 12.25. 11.00 – Úrvacsorás istentisztelet; 12.27. 11.00 – Vasárnapi istentisztelet; 12.31. 18.00 – Óévi istentisztelet; 01.01. 11.00 – Újévi istentisztelet
• Alkalmaink Virányoson: 12.25. 9.00 – Úrvacsorás istentisztelet; 12.27. 9.30 – Vasárnapi istentisztelet; 01.03. 9.30 – Újévi istentisztelet
• Az ökumenikus Imahét majd Pünkösd környékén lesz megtartva.
• Áldott Karácsonyi ünneplést, és Boldog Új Évet Kívánunk minden gyülekezeti tagunknak, és szeretteiknek!

Ének: 316. dicséret 1-4 verse: Az Istennek szent angyala

Áldás: A kegyelem legyen mindazokkal, akik el nem múló szeretettel szeretik a mi Urunkat, Jézus Krisztust!