„ Amikor tehát látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszálltak a hajókba, és elmentek Kapernaumba, hogy megkeressék Jézust. Amikor megtalálták a tenger túlsó partján, megkérdezték tőle: Mester, mikor jöttél ide?” János 6,24-25
Szégyenkezve nézhetjük azt a lelkesedést, amelyet a Jézust kereső sokaság tanúsított, amikor megpróbálták kideríteni, hogy vajon hol lehet a Mester. Mivel nagyon jó élményeik voltak az Ő közelében, most is keresték társaságát, szerettek volna vele lenni. Kérdezősködtek, kutatták, és csak akkor nyugodtak meg, amikor végre újra rátaláltak a másik parton. Milyen vonzó lehetett számukra Jézus. Szerették volna hallgatni a tanítását, szerettek volna újabb csodákat látni.
Bárcsak mi is ilyen lelkesen, és vágyakozva gondolnánk az Úrra. Milyen jó lenne, ha nem a kifogásokat keresnénk, hanem addig mennénk, amíg rá nem találnánk. Addig olvasnánk az Igét, addig imádkoznánk, addig keresnénk az Ő üzenetét az istentiszteleteken, míg valóban nem találkoznánk vele. Ehhez képest, sokszor inkább érdektelenek vagyunk Vele kapcsolatban. Hátra tesszük a fontossági sorrendünkben, időbeosztásunkban. Inkább pihenünk, inkább dolgozunk, inkább főzünk, inkább kirándulunk, inkább kertészkedünk, csak ne kelljen közel kerülni hozzá. „Áron is megvegyétek az alkalmakat!” – mondja Pál az efézusi levélben. Keressük ma is az Úr Jézust, mert ma még elérhető. Éljünk ezzel a csodálatos lehetőséggel!
Imádság: Köszönöm, Úr Jézus, hogy ma még megtalálható vagy. Amíg élek, amíg tart a kegyelmi idő, megszólíthatlak, és követhetlek Téged. Kérlek, segíts, hogy jól éljek a nekem szabott idővel, és buzgón keresselek Téged, hogy tartalmas, áldott életem lehessen. Ámen.