jan
„Ettől fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé. Jézus ekkor megkérdezte a tizenkettőtől: Vajon ti is el akartok menni? Simon Péter így felelt: Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad. És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az Istennek Szentje.” János 6, 66-69
Nagyon sok vallásos emberben van egyfajta kényszeresség a hitélet dolgaival kapcsolatban. Mintha Istennel kapcsolatban bármire is rá lennénk kényszerítve. Fiatal szülők jönnek, hogy kereszteljük meg gyermeküket, mert meg KELL keresztelni. Aztán később, sokan kötelességtudóan kényszerítik gyermeküket a konfirmációra, mert ha már meg van keresztelve, hát konfirmálni is KELL. Időről időre kérdezik a templomba nem járó vallásos emberek, hogy mennyit KELL fizetni az „egyházadó” címén? (helyesen egyházfenntartói járulék, vagyis önkéntes adomány). És még hitben járó emberek körében is érezzük időnként, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnünk. Templomba KELL járni, Bibliát KELL olvasni, imádkozni KELL, adakozni KELL, és folytathatnánk a sort.
Mai igénkben arra mutat rá Jézus, hogy semmi nem kötelező. A tanítványok közül néhányan, már az előző szakaszban is keménynek találták Jézus beszédét, most pedig arról olvastunk, hogy a sokan vissza is vonultak, és nem jártak vele többé. Jézus pedig, tulajdonképpen a többiek számára is kinyitja az ajtót. „Vajon ti is el akartok menni?” – kérdezi. Tanítványnak lenni nem kötelező. Jézus senkit sem kényszerített erre az életmódra. Felajánlotta a lehetőséget, és aki akarta, követhette őt. Érvényes ez a mai tanítványok életére nézve is. A hit dolgában semmi nem kötelező. Nem kell kényszeresen gyűjtenünk a pontokat Istennél, nem kell kényszerből templomba járni, hinni, adakozni, megbocsátani, vagy Igét olvasni.
Aki azonban megtalálta Jézusban a Messiást, az örömmel él ezekkel a csodálatos lehetőségekkel, és nem akarja elhagyni Mesterét. „Uram, kihez mennénk? – kérdezi Péter. Ha megismerted az Úr Jézust, el fog tűnni a kényszeresség az életedből. És onnantól kezdve nem azért fogod „gyakorolni” a hitedet, mert kell, mert kötelező, hanem mert van rá lehetőséged, és számodra is örömöt okoz a Krisztusnak tetsző élet.
Imádság: Köszönöm Uram, hogy sokféle lehetőségem van arra, hogy neked tetsző életet éljek. Bocsásd meg, ha valamit kényszerből, mások elvárásai miatt, vagy puszta színjátékból teszek. Vedd el ezeket a képmutató, vallásos dolgokat az életemből, és segíts, hogy őszintén szolgáljalak Téged.