Már
„Jóllehet a vezetők közül is sokan hittek benne, mégsem vallották meg ezt a farizeusok miatt, nehogy kizárják őket a zsinagógából; mert többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét.” János 12,42-43
Mindnyájan vágyunk az elfogadásra. Szeretjük, ha a körülöttünk élő emberek megbecsülnek bennünket, és jó véleménnyel vannak rólunk. Ezért aztán sok mindent meg is teszünk a hétköznapokban.
Odafigyelünk a külsőnkre, öltözetünkre, megpróbáljuk jó színben feltüntetni magunkat. Ha pedig valami nem szép, vagy nem ideális az életünkben, azt megpróbáljuk elrejteni, takargatni. Nehezen viseljük a szégyent, ezért igyekszünk a lehető legjobbat mutatni kifelé.
A probléma ott szokott kezdődni, amikor mindent alárendelünk mások véleményének. Amikor nem számít a belső probléma, csak azt tartjuk fontosnak, hogy az emberek jó véleménnyel legyenek rólunk. Amikor már nem számít a saját véleményünk, értékrendünk, hitünk, csak az, hogy jó hírünk legyen.
Mai igeszakaszunkban a zsidó vezetőkről írja le János, hogy „többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét.” Bár hittek Jézusban, titokban akarták tartani véleményüket. Inkább az embereknek akartak tetszeni, mint Istennek.
Hétköznapi életünk során számos alkalommal kerülhetünk olyan helyzetbe, amelyben el kell döntenünk, hogy kinek szeretnénk tetszeni. Amikor például valaki csúnya szavakat használ, eldönthetjük, hogy mi hogyan reagálunk. Leereszkedünk-e az ő stílusához, és azonosulunk vele, vagy inkább Istennek szeretnénk tetszeni, és szelíden figyelmeztetjük? Vagy amikor kibeszélnek valakit a jelenlétünkben, vajon társulunk-e a lejáratáshoz, vagy inkább tartózkodunk az ilyen beszédtől? Elfogadjuk-e azt a sokadik pohár italt, akkor is, ha már rosszul vagyunk tőle, vagy inkább megpróbálunk mértéket tartani?
Az Úr a szívek vizsgálója. Hiába a földi elismerés, ha az Ő mérlegén könnyűnek bizonyulunk. Mielőtt szólunk, vagy cselekszünk, döntsük el, hogy Istennek, vagy az embereknek szeretnénk-e tetszeni!
Imádság: Köszönöm Istenem, hogy ismerhetem a véleményedet. Tudom, mi az, ami tetszik neked, és mi az, ami nem. Segíts, hogy a Te véleményed legyen a legfontosabb számomra! Ámen.