„Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen!” János 14,27
A helyzet nyugtalanító. Újabb korlátozások léptek érvénybe, üzletek zártak be, szüneteltetnünk kell a nyilvános istentiszteleteket is, és mindenhol maszkban kell járnunk. Míg néhány héttel ezelőtt inkább a szomszédos településeken, vagy a távolabbi nagyvárosokban volt kritikus a helyzet, mára már nálunk is, sőt, gyülekezeti tagok között is vannak érintettek, betegek. Van, aki otthonában küszködik a gyengeséggel, más kórházi ágyon fekve aggódik jövője miatt, aki pedig még nem érintett, az aggódik, hogy mikor kap rossz hírt szeretteiről, vagy mikor éri el őt is a betegség. A kisgyermekes családokban ismét beköszöntött a digitális oktatás, amikor még koncentráltabban oda kell figyelni a gyermekekre, az elküldendő házi feladatokra, és ha ehhez még hozzá jön az ember saját munkája is, akkor mondhatjuk őszintén: valóban eléggé nyugtalanító a helyzet.
Mit mond a világ erre a helyzetre? Azt halljuk: nem fog sokáig tartani! Majd az oltás elhozza a megoldást! Majd, ha jön a jó idő, minden rendben lesz! Majd, ha meggyógyulnak a szeretteink, rendeződik a helyzet. De a múltkor is ezt hittük. Azt gondoltuk, hogy nyugodtabbak leszünk, nagyobb lesz a békességünk, és jobb lesz a helyzet. Aztán jött a harmadik hullám. És lehet, hogy jön majd a negyedik, meg az ötödik, meg jön más járvány, meg jön más világégés, más jellegű próbatétel. Mi pedig nyugtalanságból nyugtalanságba csöppenünk. A világnak ez a válasza. De mit mond az Úr Jézus? Merre induljunk? Mit tegyünk? Mit tud Ő adni számunkra?
Mai igeszakaszunkban erre kaphatunk választ. Az Úr Jézus, nem sokkal kereszthalála előtt egy nyugtalan, békétlen időszakra készíti fel tanítványait. Tudja, hogy nyugtalanok lesznek, tisztában van vele, hogy békétlenség lesz a szívükben, hiszen tanúi lesznek elfogatásának, és kereszthalálának. Ő mégis békességet kínál számukra. Nem olyat, amilyet a világ, hanem sokkal jobbat, valódibbat. „Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen!”
Az Úr Jézus azt ígéri, hogy olyan békességet ad az övéinek, amilyet a világ nem képes produkálni. Hiába minden evilági ígéret, kizárólag az Úrban bízhatunk. Az Ő szavának ereje, hatalma van. Keressük az Ő vezetését naponként, kapaszkodjuk jól megtanult ígéreteibe, és engedjük, hogy az Ő békessége, mely minden értelmet felülhalad, megőrizze szívünket, és gondolatainkat Benne. Ő a garancia, Ő a békesség Fejedelme, és Benne lehet nekünk is nyugalmunk, „mégis békességünk”.
Imádság: Kérlek, bocsáss meg, Uram, ha az aggodalom, a nyugtalanság tölti be a szívemet. Segíts, hogy Beléd kapaszkodjak, elfogadjam segítő jobbodat, és Veled békesség költözzön a szívembe.