Már
„Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. Maradjatok énbennem, és én tibennetek.” János 15,1-4
Az elmúlt egy-két héten egyre többen kimozdultak a téli bezártságból, és hozzáláttak a tavaszi kerti munkálatokhoz. A napsütés melege, a fokozatosan emelkedő hőmérséklet, és a rügyet bontó fák sokasága egyértelműen jelezte, hogy itt az idő, el lehet kezdeni például a metszést. Ilyenkor már látni, hogy mely ágaktól kell megszabadulni, és melyek lesznek szükségtelenek. Le kell vágni a rossz irányba növő gallyakat, gondolni kell a jó terméshez szükséges formára, mert ha nincs megfelelő metszés, akkor az a fa és a gyümölcs kárára lesz.
Olyan időket élünk, amelyben ideje van a metszésnek. De most nem a kertünkben lévő fákra gondolok, hanem sokkal inkább a bennünket körülvevő világ helyzetére. Mintha a Mindenható Isten egy tavaszi metszést tartana, és megpróbálná visszavágni vadhajtásainkat. Életünknek gyümölcstelen részeit lemetszi, hogy később több gyümölcsöt teremhessünk. Ha rossz irányba megyünk, megpróbál megigazítani bennünket. De metszés van a gyülekezetek életében is. Most kiderül, hogy ki hogyan boldogul otthon, a templom és a közösség nélkül. Vajon ki fog majd visszajönni a istentiszteletekre? Ki az, aki rájön, hogy mit szeretne Isten visszavágni az életéből? Ki az, aki nem a régi kerékvágásba, hanem valami újba szeretne visszatérni? Engedd, hogy a mostani metszés a javadra váljon! Bízd az Úrra ezt a munkát, Ő mindent meg fog tenni érted!
Imádság: Kérlek, Uram, adj nekem alázatot ahhoz, hogy rád bízzam életem és jövőm formálását.