„Bizony, bizony mondom néktek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Eddig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.” János 16,23b-24
Szinte felszisszen az ember, amikor ezt az igét elolvassa. Bármit kérek, megadja az Isten? Eddig nem kértem volna semmit? Ez hazugság. Sok mindent kértem már, amit valamiért nem adott meg az Isten. És számos alkalommal álltam elé vágyaimmal. Hogy mondhatja Jézus mégis teljesen komolyan a fenti szavakat? Az biztos, hogy másként gondolkodik a kérésekről, mint ahogyan mi. Azért, hogy mégis megértsük szavait, vessük össze mai igénket Jézus máskor elmondott szavaival, és keressük meg az összefüggéseket.
Először is kéréseink tárgyáról kell beszélnünk. Mit kérhetünk? A Hegyi beszédben Jézus arra irányítja a figyelmünket, hogy érdemes olyan dolgokat kérni, amelyek túlmutatnak ezen a földi árnyékvilágon. Így fogalmaz: ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák…” Amikor megfogalmazzuk kéréseinket, sokszor csak a földi, anyagi keretek között gondolkodunk. Több fizetés, jobb egészség, megfelelő ház, munkahelyi elismerés, tökéletes társ, valamint gyermekeink, unokáink jó előmenetele. Ezek a kincsek földiek. A világból való kiköltözésünkkel teljesen haszontalanok lesznek számunkra. Itt maradnak. Ehhez képest a lelki dolgok mennyei kincsek. Vajon hányszor imádkoztunk mások üdvösségéért? Hányszor kértük, hogy Isten adjon ébredést a világba? Hányszor könyörögtünk azért, hogy türelmesebbek legyünk? Jézus arra int, hogy jól fontoljuk meg, mit kérünk az Atyától!
Aztán az is fontos, hogy hogyan kérünk. Követelőzünk, parancsolunk, vagy éppen lemondóan, reménytelenül elsoroljuk panaszainkat? „Mindazt, amit imádságban, hittel kértek, megkapjátok!” – mondja Jézus. Van-e hit imádságaink mögött? Ott van-e bennünk a bizalom Isten felé, hogy neki van hatalma megadni, amit kérünk?
És végül, az sem mindegy, hogy milyen szándékkal kérünk. Csak a magunk érdekeit nézzük, vagy másokért is könyörgünk? Jézus még a Gecsemáné kertben is az Atya akaratát nézte. Azért imádkozott, hogy neki tetsző legyen kérése.
Nem mindegy tehát, hogy mit, hogyan, és miért kérünk az Úrtól. Ha ezekben a dolgokban megtaláljuk a Jézus által elénk tárt irányt, akkor valóban meg fogjuk tapasztalni, hogy bármit kérünk az Ő nevében, azt meg is fogjuk kapni.
Imádság: Köszönöm Uram, hogy Te minden szükségessel ellátsz. Bocsásd meg, ha nem jók a kéréseim. Ha fölösleges, haszontalan dolgokat kérek, ráadásul hitetlenül, és önérdekből teszem mindezt. Formáld át kéréseimet neked tetszővé, hogy átélhessem, Te valóban mindent megadsz. Ámen.