ápr
„Őt látta tehát Péter, és megkérdezte Jézustól: Uram, hát vele mi lesz? Jézus pedig így szólt hozzá: Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mit tartozik rád? Te kövess engem!” János 21,21-22
Aki kíváncsi, hamar megöregszik! – szól a közmondás. A fenti történetben mintha erre utalt volna Jézus Péter kérdésével kapcsolatban. A „kőszikla” ugyanis Jézus egyik szeretett tanítványa felől érdeklődött, azt szerette volna tudni, hogy mi lesz János sorsa. A Mester válaszából azonban egyértelműen arra lehet következtetni, hogy Jézusnak az volt a vágya, hogy Péter a saját küldetésére koncentráljon. Ahelyett, hogy mások jövője felől aggódik, inkább foglalkozzon a saját feladatával. „Mit tartozik rád? Te kövess engem!” –mondja keményen.
Igen, sokszor hajlamosak vagyunk arra, hogy beleüssük az orrunkat mások dolgaiba. Mi lesz az Ő sorsa? Mit fog csinálni? Mi a feladata a gyülekezetben? Mit bízhatunk rá a családban? És miközben mások dolgával foglalkozunk, megfeledkezünk a saját küldetésünkről. Hogyan kell követnem Jézust? Mit tehetnék én az Ő ügyéért? Kit bízott rám? Mi az, ami rajtam múlik?
Élete további szakaszában Péter megtanulta a leckét. Sok helyen tett bizonyságot az Úr Jézusról, és a hagyomány szerint mártírhalált halt hitéért. Neki ez volt a feladata, erre kellett készülnie. Minden nap gondoljuk át, hogy mit várhat tőlünk az Úr, és koncentráljunk saját utunkra!
Imádság: Köszönöm Uram, hogy van saját küldetésem. Kérlek, tégy alkalmassá mindarra, amit rám bíztál, és segíts, hogy ne üssem bele az orromat más dolgába. Ámen.