„Ti kemény nyakú, körülmetéletlen szívű és fülű emberek, mindig ellene szegültök a Szentléleknek, atyáitokhoz hasonlóan ti is. A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? Meg is ölték azokat, akik megjövendölték az Igaznak eljövetelét. Most pedig az ő árulóivá és gyilkosaivá lettetek ti, akik bár angyalok közvetítésével kaptátok a törvényt, mégsem tartottátok meg.” Apcsel 7,51-53
István az őt ért vádakra védőbeszédben reagál. Felszólalásában végigvezeti a választott nép útját, és megállapítja, hogy Izráel fő bűne az Istennek való ellenszegülés. A mostani helyzettel párhuzamba állítja a próféták sorsát, és elmondja, hogy a nép jelenlegi vezetőihez hasonlóan „atyáik” is szembementek Isten akaratával, és az Úr üzenetét közvetítő szolgákkal. István csupán meg szeretné óvni a nagytanács tagjait attól, hogy ők is beleessenek az ellenszegülés végzetes hibájába. Még ha az Úr Jézust meg is ölték, most itt a lehetőség, hogy megállítsák a bűn láncolatát, és elkerüljék atyáik vétkeit, és figyeljenek a Szentlélek vezetésére.
István beszéde ma is tanulságos. Hiszen mindnyájan láttunk helytelen mintákat, rossz példákat. Akár családi körben, szülőktől, nagyszülőktől, akár tágabb környezetünkben. Van, amit ezek közül megtanultunk, beépítettünk az életünkbe, és bizonyára olyan is van, amit nem vittünk tovább, mert nem értettünk vele egyet. A mai ige azt üzeni: tanulj az elődök hibájából! Nem kell neked is ugyanazokba a bűnökbe, hibákba esned, amiben az előző generációk elbuktak. Lehet másként is élni, és más példát is tovább adni. Ne lázadj Isten ellen! Ne szokd meg az Isten nélküli életet. Ne csak a munkának élj! Légy megfontolt, mint aki tudja, mások az ő példáját fogják követni!
Imádság: Köszönöm Uram, hogy a jó és a rossz mintákból egyaránt tanulhatok. Adj bölcsességet!