máj
Apcsel 1,8-9; Apcsel 11,27-30; Bírák 6, 12-14
A mai digitális világban már szinte mindenki tudja, mi az, hogy térerő, és nélküli internet. Olyan eszközöket használunk, amelyek arra valók, hogy kapcsolatot hozzanak létre. Még ma is megdöbbentő belegondolni, hogy a telefonunkkal pár pillanat alatt kapcsolatba kerülhetünk akár a föld másik végén lakó emberekkel is. Hallhatjuk a hangjukat, sőt, ma már láthatjuk is őket, De ugyanez a helyzet az internet eszközeivel is. A világ egyik pontján bekapcsolom az élő adást, felveszem, amit éppen csinálok, a világ másik pontján pedig pár másodperc eltéréssel nézik az ismerőseim. Egy távoli stadionban világsztárok fociznak, én pedig a nappalimban, a televízión keresztül követem az eseményeket, szinte, mintha én is ott lennék.
Perszer mindnyájan tudjuk, hogy milyen az, amikor valami miatt elromlik, vagy megszakad a kapcsolat. Néhány évvel korábban még gyakran előfordult, hogy bizonyos helyeken például elment a térerő. Nem volt kiépítve a mobil hálózat, ezért nem lehetett telefonálni. De előfordul az ilyen az internettel és a televízióval is. Amikor fúj a szél, amikor elfagynak a vezetékek, vagy meghibásodik a készülékünk, akkor egyik pillanatról a másikra megszakad a kommunikáció. Elmegy a tv adás, nem elérhetőek az internetes oldalak, és aki ideje nagy részét ezekkel a dolgokkal tölti, annak szinte megáll az élet.
Ha pedig ilyen probléma adódik, mindenképpen szükségünk van valakire, aki helyrehozza a kapcsolatot. Hívhatjuk a szolgáltatók telefonszámát, bejelenthetjük a hibát, ha pedig nem szűnik meg a hiba, jöhet a szerelő, aki megvizsgálja, hogy mi lehet a baj oka. Kell valaki, aki ért hozzá, aki kész, és képes arra, hogy helyreállítsa a megszakadt kommunikációt.
Az imént felolvasott történetekben az a hasonló, hogy az Isten és ember közötti kommunikációs szakadásokról, és azok helyreállításáról beszélnek. Mindhárom történet megmutatja, hogy Isten kapcsolatba szeretne lépni velünk, emberekkel, és ha valami miatt a vele való kapcsolat megromlik, Ő kész helyreállítani azt. Nézzük meg, hogy a mai napra kijelölt bibliai történetekben hogyan szakad meg, és hogyan áll helyre az Isten és az ember közötti kapcsolat, és mit üzen mindez számunkra!
Mennybemenetel napján kezdjük Jézus mennybemenetelének történetével. Miután az Úr feltámadt, még negyven napig többször is megjelent a tanítványoknak. A 40. napon azonban, miután elbúcsúzott tőlük, felhők takarták el, és felment a mennybe. A tanítványok attól a naptól fogva nem látták őt többé. Előtte éveken át szinte vele éltek, követték, hallgatták. Ennek a kegyelmi időszaknak azonban egyszer csak vége lett, és jöhetett a hit korszaka. 10 napig bezárkóztak, imádkoztak, és várták a Jézus által megígért Pártfogót. A szoros, személyes kapcsolat megszakadt, de reménységük volt arra nézve, hogy hamarosan rendeződni fog.
Pünkösdkor pedig ez a reménység be is teljesedett. Kitöltetett rájuk a Szentlélek, újra érezték Uruk jelenlétét, és tudták, mit kell tenniük. Sőt! Nemcsak helyre állt a kapcsolat köztük és az Úr között, hanem Isten eszközeivé váltak a misszióban. Idáig Jézus tanított, Jézusra figyeltek, Ő tett csodákat, innentől kezdve pedig a tanítványokon keresztül mutatta meg hatalmát. Ők prédikáltak, ők gyógyítottak Jézus nevében, őket követte a nép, és a gyülekezetek tagjai, és áldott eszközök lettek az Úr kezében.
Ezt a helyreállt kapcsolatot, és ennek következményeit mutatja be a másik felolvasott igeszakasz is. Talán kevésbé ismert ez a bibliai történet, amely folytatja az antiókhiai keresztyénekről szóló beszámolót. Hallva az ottani, görög hívek gyarapodását, nemcsak Barnabás utazott el Antiókhiába, hanem hamarosan néhány jeruzsálemi próféta is megérkezett. Róluk keveset tudunk meg a leírásokból, de az kiderül, hogy ők is Isten akaratát közvetítették. Egy ilyen prófétát említ meg név szerint az ige, mégpedig Agaboszt, aki a Lélek által megjövendölte, hogy nagy éhínség lesz az egész földön. Később pedig, amikor a prófécia beteljesedett, az antiókhiai keresztyének adományokat gyűjtöttek a júdeai hívek számára. Isten Lelke munkálta ki a próféciát is, amely alapján tudhattak lelki testvéreik szenvedéséről, de ugyanez a lélek munkálta ki bennük az adakozás és a gyűjtés gondolatát is. Akiben ugyanis a Szentlélek munkálkodik, az érzékeny lesz a másik gondjára, bajára, és Isten segítő keze lesz a szenvedők számára. Ilyen az, amikor helyreáll az Isten és ember közötti kapcsolat, és ennek következményei sok egyéb dologban is érzékelhetőek lesznek.
És mai harmadik történetünk is ezt a folyamatot mutatja be. A bírák könyvében szinte refrénszerűen ismétlődik a szomorú ténymegállapítás: „Izráel népe azt tette, amit rossznak lát az Úr.” Isten szövetséget kötött a néppel, kérte, hogy ne keveredjenek a környékbeli népekkel, ők azonban számos alkalommal ellenszegültek, és szándékosan bosszantották az Urat. Így volt ez abban az időszakban is, amiről ma olvastunk. Éppen ezért, büntetésként 7 évre Midján kezébe adta őket Isten, Midján pedig kemény kézzel bánt velük.
A leírás szerint az volt az ellenséges nép szokása, hogy rendszeresen kizsákmányolta Izráel területeit. Isten népe ültetett, földet művelt, állatokat tartott, megpróbálta rejtegetni termőföldjeit, állományait, Midján népe azonban időről időre megérkezett, és kifosztotta őket. A Szentírás sáskákhoz hasonlítja az ellenséget, mert annyira nagy pusztítást végzett Izráel termésén. Ennek pedig nagy szegénység és nagy szomorúság lett a következménye. Persze mindennek az volt az oka, hogy szembeszálltak Isten akaratával, és megszakadt a vele való kapcsolatuk. Ezt a megromlott kapcsolatot akarta helyreállítani az Úr, amikor megszólította Gedeont. Meg akarta szabadítani Izráelt, ezért egy olyan embert keresett, aki képes lesz arra, hogy véghez vigye az ő tervét. Gedeon elhívása azonban nem volt éppen egyszerű.
Isten egy angyalon keresztül szólította meg Gedeont, ezzel a mondattal: Az Úr veled van, erős vitéz! Gedeon azonban, rögtön elkezdett akadékoskodni. Uram, ha velünk van az Úr, miért ért bennünket mindez? Hol vannak mindazok a csodák, amelyekről atyáink beszélnek nekünk, hogy hogyan hozott ki bennünket az Úr Egyiptomból? Gedeon úgy érezte, hogy Isten nincs vele. Elhagyta népét.
Milyen gyakran gondoljuk mi is ezt. Velünk van az Úr? Ha velünk lenne, nem így állnánk! Ha odafigyelne ránk, akkor minden rendben volna az életünkben, vagy legalábbis valamivel azért jobb lenne a helyzet. És soroljuk a kérdéseinket: Nekünk miért nem olyan jó, mint másnak? Miért csak a Biblia lapjain vannak csodák? És hasonlók.
És mit válaszolt az Úr Gedeon kérdéseire? Menj, és a te erőddel szabadítsd meg Izráelt Midján markából! Én küldelek téged! Vagyis az Úr akár egy ember által is képes szabadítást küldeni. És bár Gedeon tovább akadékoskodik, kifogásokat keres, és bizonyítékokat kér, ahogyan annak idején Mózes tette, az Úr addig győzködi, és bátorítja, míg elfogadja a küldetést, és rászánja magát a dologra.
És igazából ez a mai üzenetünk lényege. A bűn miatt megromlott kapcsolatokat minden esetben Isten lelke tudja helyreállítani, de ehhez szükség van olyan emberekre, akiken keresztül a Szentlélek munkálkodik. Akik elfogadják az elhívást, és lélekkel telve készek helyreállítani a megromlott dolgokat. Jézus mennybemenetele után a tanítványokra kitöltetett a Szentlélek, ezért képessé váltak arra, hogy eszközök legyenek az Úr kezében. Bűnben élő emberek életében okoztak változást. Megromlott kapcsolatokat hoztak helyre, mert a Lélek szólt általuk. Gyülekezeteket plántáltak, ahol egyre többen megtértek, és így nőtt az üdvözülők serege.
De ezt láttuk az antiókhiai keresztyének életében is. Voltak elhívott szolgák, Barnabás, vagy éppen a Jeruzsálemből érkező próféták, mint Agabosz, és rajtuk keresztül áradt a lélek, és változtak az emberek. És Gedeon idejében is így működött a Lélek, hiszen az Úr elhívta őt, és majd látjuk a következő történetekben, hogy valóban hatalmas csodák által állította helyre a nép Istennel való kapcsolatát.
Kedves Testvérek! Az Úr terve ma is a helyreállítás. Helyre szeretné állítani a megromlott kommunikációt, a szétesett kapcsolatokat. Elsősorban vele, de embertársainkkal is. Engedjük, hogy a Lélek ma is munkálkodjon, és megoldja a problémákat. Ha akadozik az Istennel való kapcsolatunk, tegyünk meg mindent azért, hogy rendeződjön. Lépjünk közelebb hozzá, hiszen Ő már megtette az első lépést. Saját Fiát küldte, hogy helyreállítsa a helyreállíthatatlant, és áthidalja a bűn miatt köztünk lévő szakadékot. Fogadjuk el az Ő közeledését, és rendezzük vele való kapcsolatunkat.
Ha pedig ezen már túl vagyunk, akkor engedjük, hogy a Lélek ma is, rajtunk keresztül is munkálkodjon. Azt mondja ma az Isten, hogy légy Te az eszköz, a hibaelhárító, a szerelő, aki Istenre figyelve, a lélekkel betelve kész tenni másokért. Ne keresd a kifogásokat, mint Gedeon, ne kételkedj Isten hatalmában, hogy úgyse fog segíteni, úgyse fog változni egy ember, vagy egy kapcsolat, hanem indulj, és menj, és légy te az eszköz Isten kezében.
Isten hívó szava ma is szól. Engedj hát neki, menj, hadd áradjon a lélek, és hadd szűnjön meg az akadály Istenre nézve, és egymással kapcsolatban. Ő már megtette, amit tehetett, áthidalta a szakadékot, most rajtad a sor, hogy ami rajtad múlik, azt megtedd. Ámen.