“Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek, tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget, az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát.” Kol 3,23-24
Minden nap vannak teendőink. El kell látnunk a családot, el kell indítanunk a gyermekeket, rendben kell tartanunk a portánkat, el kell végeznünk a munkahelyi feladatokat, és folytathatnánk a sort. Legtöbben nem unatkozunk. Azonban megeshet, hogy a sok teendőnk között csak igen kevés olyan van, amelyet örömmel, szívesen, „jó lélekkel” végzünk.
Inkább másféle motivációink szoktak lenni. Sokszor azért teszünk valamit, mert muszáj. Nem akarjuk, nem szeretjük, de meg kell csinálni. Vagy egy másik általános indítékunk a pénz. Sokan csupán az anyagi javakért dolgoznak, úgy, hogy közben semmi örömük nincs a munkájukban. Kénytelen, kelletlen, ráadásul silány minőségben, várva a kiszabott bért. Aztán az is lehetséges, hogy az emberi elvárások mozgatnak bennünket. Rendbe tesszük a kertet, nehogy a szomszéd megszóljon. Kivasaljuk az inget, mert mit szólnak, ha gyűrötten látják rajtunk? Megpróbáljuk a lehető legjobban elvégezni a munkánkat, nehogy a főnök kiakadjon ránk.
Mai igénkben az apostol arra bátorít bennünket, hogy megszokott motivációnk mellett legyen a fő indítékunk az Úrnak való szolgálat. Ha már hozzáfogunk valamihez, tegyük azt úgy, mintha az Ő tetszését szeretnénk elnyerni. „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek, úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek.” Vagyis végezd úgy a dolgaidat, mintha Istennek akarnál vele tetszeni! Olyan lelkesedéssel, olyan precizitással, olyan szorgalommal, mintha Isten lenne a minőségellenőr. Meglátod, te is jobban fogod magadat érezni, és az eredmény is jobb lesz. Próbáld ki, még ma!