okt
Kedves Testvérek!Mai szakaszunkban ismét a szeretet himnuszával találkozhatunk. Azért mondom, hogy ismét, mert bizonyára valamilyen formában már mindnyájan szembesültünk ezzel a költőien szép szakasszal, hiszen nemcsak egyházi, hanem világi körökben is szokás idézni Pál apostolnak ezen szavait. Amikor azonban itt a templomban időről időre elhangzik ez a szakasz, a sokadik alkalomnál talán már megfogalmazódik szívünkben a kérdés: miért kell megint erről beszélni? Miért kell újra elővenni a szeretet himnuszát, hiszen annyit hallottunk már erről?
Azt hiszem két oka lehet annak, ha hasonló érzések törnek fel szívünkben hallva ezt a szakaszt. Vagy teljesen megtanultuk, hogy mit is jelent a Krisztusi szeretet, és tökéletesen meg is tudjuk élni azt hétköznapjainkban, vagy pedig egy kicsit rosszul esik, hogy ismét szembe kell néznünk azzal, hogy van még mit tanulni ezen a téren. Talán inkább ez az utóbbi a valódi ok, és ezért unjuk idézőjelesen ezt a témát. Hiszen milyen jó lenne, ha azt mondhatnánk, hogy a legutóbbi alkalomhoz képest, amikor erről hallottunk, sokkal jobban tudunk szeretni. De sajnos, lehet hogy ez nem igaz. Előfordulhat, hogy azóta sem növekedtünk túl sokat a kedvességben, az önzetlenségben, a türelemben, és a szeretet más megnyilvánulási formáiban. De még ha sikerült is fejlődnünk a szeretetben, akkor is szükségünk van arra, hogy újra elővegyük ezt a gyönyörű költeményt, és átgondoljuk egy-egy részletét, amelyet aztán beépíthetünk életünkbe, hétköznapjainkba.
Mai istentiszteletünkön a szeretet számos jellemvonása közül hármat emeljünk ki, próbáljuk meg megszívlelni és megjegyezni ezeket a jellemzőket, hogy amikor legközelebb a szeretetről hallunk, bátran mondhassuk, növekedtünk benne.
1. Az első mai szeretet-jellemzőnk az az, hogy a szeretet megelőző szeretet. Az a szeretet, amelyet a legtöbbször megélünk, az nem megelőző szeretet, hanem válasz szeretet. Először szeretetet kapunk, minket szeret valaki, és mi ezért válaszul viszont szeretünk. Szeretjük a társunkat, mert ő is szeret bennünket. Szeretjük szüleinket, vagy szerettük őket, amikor még éltek, mert felneveltek, áldozatokat hoztak értünk, de még ha nem is voltak minta szülők, mégis a mieink voltak. Szeretjük a barátainkat, mert sok mindent átéltünk velük, segítettek a bajban és mindig lehetett rájuk számítani. Nagyon sok esetben így szeretjük egymást, válasz szeretettel. Pál apostol azonban a megelőző szeretetről beszél. A megelőző szeretet nem azt várja, hogy a másik szeresse, hanem mindenféle feltétel és előzmény nélkül képes a szeretetre. Az ilyen ember nem várja a szeretetet, hanem kezdi. Így mondja Jézus: “Ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? A Jézusi út tehát nem a szeretetre való várás, hanem annak kezdeményezése. Kezdjem el én a szeretetet.
Ha például valaki megbánt, ne várjak arra, hogy odajöjjön, és bocsánatot kérjen, hanem forduljak felé szeretettel, úgy, mintha mi se történt volna, mert az igazi szeretetnek nincs feltétele. Vagy ha igazságtalanul megszólnak valami miatt, ne vágjak vissza, hanem közeledjek mégis szeretettel, kedves szavakkal. Ha valaki rosszindulatú volt velem, akkor én legyen ennek ellenére is jóindulatú vele szemben.Mert ez a kezdeményező, megelőző szeretet az, ami az Isten szeretetét a legjobban ábrázolja. Hiszen Ő is pontosan így éli meg felénk áradó szeretetét. Már akkor szeretett minket, mikor még bűneinkben éltünk. Pál apostol fogalmazta meg a római levélben ugyanezt amikor így mondta: “Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk.” János első levelében pedig ezt olvashatjuk: “Mi tehát azért szeretünk, mert Ő előbb szeretett minket!”
Gyermekkoromban olvastam az Élet játéka című gyermekregényt, ami egy árván maradt kislányról szól. A történetben a kislány minden helyzetben egy játékot játszik, aminek az a lényege, hogy még a legnagyobb próbák idején is megpróbálja megtalálni azt, aminek örülhet. Bármi történjék is vele, megpróbál örülni abban a helyzetben, így aztán sok megtört és megfásult felnőtt életét megváltoztatta ezzel az apró öröm játékkal.Hát valahogy így kellene nekünk is játszanunk, ezt az öröm játékot is, de mai Igénkhez kapcsolódva játszhatnánk a szeretet játékát is. Megpróbálhatnánk minden helyzetben azon gondolkodni, hogy hogyan adhatnánk a másiknak szeretetet. Első üzenetünk tehát így foglalható össze: ahelyett, hogy várnánk a szeretetet, először is próbáljuk meg megélni ezt a megelőző, kezdeményező szeretetet.
2. Második szeretet jellemvonásunk nem más, mint az, hogy a szeretet építő szeretet. Isten azzal, hogy szeret bennünket, szeretne valamit elérni bennünk. Szeretné meggazdagítani az életünket, és rajtunk keresztül a másik ember életét is. Vagyis az a terve, hogy a szerető ember által a szeretett ember is idővel szerető emberré váljon. Ez így első hallásra lehet, hogy bonyolultnak tűnik, de valójában nagyon egyszerű.Az első lépés ebben a láncolatban az, hogy Isten szeret engem. Erre épül a második láncszem, hogy én, mint akit szeret Isten, szeretem a másik embert. A harmadik lépés pedig ezekből következik, a másik ember, akinek én továbbadtam a szeretetet, szintén szerető emberré válik, aki újra és újra továbbadja az Istentől jövő szeretetet. Ezzel a folyamattal pedig mindenki épül. Épül az, aki kapja a szeretetet, de közben épül az is, aki adja. Így épülnek a szeretet által az emberi kapcsolatok, közösségek, így válunk egymás lelki testvéreivé.
Ennek a következménye a gyülekezeti közösség is, hiszen az is csak úgy jöhet létre, hogy benne a tagok, lelki kövekként egymáshoz és egymásra épülnek a szeretet által.Ahol ez az építkezés nem működik, ott valami hiba csúszott a folyamatba. Ott az építő szeretet helyett valami pusztító szeretetlenség férkőzött be a közösségbe. Ezt láthatjuk akkor, amikor ellenségeskedés van egy-egy gyülekezetben, erről tanúskodik az, ha szétesik egy-egy család, valami, ami rombol, irigység, önzés, hűtlenség, vagy hasonlók elfoglalták a szeretet helyét.A megelőző szeretet mellett tehát másodjára legyen mindig alapeleme életünknek az építő szeretet, amely a másik javát keresi, és amely nem pusztít, nem rombol, hanem előre visz.
3. Mai harmadik jellemvonásunk pedig a látható szeretet. Láthatóvá tenni azt, hogy a szeretet ott van a szívünkben. A Biblia több helyen is beszél az ember új életének felöltéséről. Nagyon szemléletesen le van ez írva az efézusi levélben: Vessétek le a régi élet szerint való óembert, és öltsétek fel az új embert! (Ef 4,22) És hasonlóan beszél a kolosséi levél konkrétan a szeretet felöltéséről: Öltözzétek fel a szeretetet! (Kol 3,14) Ezek az igék arra mutatnak, hogy a szeretet egy látványos dolog. Ha valaki szeret, azt észre lehet venni az életén. De ahhoz, hogy a szeretet láthatóvá váljon életünkben, az óembert, a szeretetlenséget le kell vetkőznünk.
A szeretethimnuszban konkrétan meg is nevezi Pál ezeket a levetendő dolgokat, amikor felsorolja, hogy mi nem jellemző a szeretetre. Nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat, nem örül a hamisságnak. Ezeket a jellemvonásokat tehát le kell vennünk, ha szeretetben kívánunk élni. És itt meg kell jegyeznünk, hogy ez a levetkőzés nem azt jelenti, hogy mint egy munkaruhát, vasárnapra levesszük, ünneplőre cseréljük, aztán pedig másnap újra visszavesszük. Az óember, a szeretetlen ember levetése végleges. És ugyanígy az új ember, a szerető ember felöltözése sem egy napra szól. Azt se csak vasárnapra kell felölteni, hanem a hétköznapokra is. Vagyis az a lényeg, hogy hátrahagyva az óembert, magát Jézus Krisztust öltözzük fel. A római levélben Pál konkrétan is megfogalmazza ezt: “Öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust”. Hadd lássák általa az emberek a ti jócselekedeteiteket. Ha pedig Jézust felöltözzük, vagyis beengedjük az életünkbe, akkor rajtunk keresztül mások számára is látható lesz az Ő szeretete. És ez a lényeg. Ez a leghatékonyabb misszió, odaélni mások elé az Isten szeretetét. Hiába beszélünk Istenről, hiába prédikálunk, hiába magyarázzuk, hogy el kéne jönni a templomba, hiába próbáljuk meg védeni hitünket, a Biblia igazságait, ha az Isten szeretete nem látható az életünkön, semmi haszna nem lesz az egésznek.
És testvéreim, ez a lényeg. Erről szól a megelőző szeretet, ez által tud megmutatkozni az építő szeretet, ha mindez látható, látványos, és mindenki számára megtapasztalható.És ez a lényege a szeretethimnusznak is, és az Isten hozzánk való szeretetének is. Hiába beszélt volna az Úr Jézus a szeretetről, ha nem mutatta volna ugyanezt életével. Hiába prédikált volna az önfeláldozásról, ha Ő maga nem adta volna életét az emberiségért. És ez az, amire nekünk is törekednünk kell. Ahogy mondja az ige: Ne csak szóval szeressünk, hanem cselekedettel és valóságosan. Mert a hiteles szeretetet megérzik az emberek. Az vonzó lesz, ha kedvesen fordulunk egymáshoz. Az csalogatni fogja az embereket a templomba, hogyha az onnan kijövők és az oda járók a hétköznapokban jóindulatúak, kedvesek hozzájuk. Minden más színjáték és átverés.
Összefoglalva tehát a szeretet ma kiemelt három jellemvonását, vigyük magunkkal Isten üzenetét. Növekedjünk a megelőző szeretetben, legyen építő a szeretetünk, és legyen látható, és mindenki számára hiteles, hogy minél többeket oda szerethessünk a bennünket szerető, és Fiában megváltó Istenhez. Ámen.