ápr
Máté 26,43-56
43Még beszélt, amikor megjött Júdás, egy a tizenkettő közül, és nagy sokaság jött vele kardokkal és botokkal a főpapoktól és a nép véneitől. 48Az árulója ezt a jelet adta nekik: Akit megcsókolok, ő az, őt fogjátok el! 49És azonnal Jézushoz lépett, és így szólt: Üdvöz légy, Mester! – és megcsókolta őt. 50Jézus ezt mondta neki: Barátom, ezért jöttél! Akkor odamentek, megragadták Jézust, és elfogták. 51Egy pedig azok közül, akik Jézussal voltak, a kardjához kapott, kirántotta azt, lesújtott a főpap szolgájára, és levágta a fülét. 52Ekkor így szólt hozzá Jézus: Tedd vissza kardodat a helyére, mert akik kardot fognak, kard által vesznek el. 53Vagy azt gondolod, hogy nem kérhetném meg Atyámat, hogy adjon mellém most tizenkét sereg angyalnál is többet? 54De akkor miképpen teljesednének be az Írások, hogy ennek így kell történnie?
55Abban az órában így szólt Jézus a sokasághoz: Mint valami rabló ellen, úgy vonultatok ki kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok engem! Mindennap a templomban ültem és tanítottam, és nem fogtatok el. 56Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Akkor a tanítványok mind elhagyták őt, és elfutottak.
1Korinthus 13,1-13
1Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. 2És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. 3És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból. 4A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. 5Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. 6Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. 7Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. 8A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni. 9Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk. 10Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes. 11Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. 12Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten.13Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.
Kedves Testvérek! Nagycsütörtök estéjén elkezdődik az Úr Jézus szenvedéstörténete. Az az eseménysorozat, amelyben Jézus lépésről lépésre megmutatta, mennyire szeret bennünket. Haladjunk most végig a jól ismert szeretet himnusz szavain, és figyeljük meg Jézus irántunk való szeretetét. Közben pedig, minden egyes állomásnál gondoljuk át, vajon milyen a mi szeretetünk?
1.A szeretet türelmes. Nagycsütörtök estéjén, az utolsó vacsora után Jézus kiment a tanítványokkal a Gecsemáné kertbe. Péter, Jakab és János is vele voltak. Elkezdtek imádkozni, Jézus pedig egy kissé távolabb tőlük, szintén buzgó imádságba kezdett, szomorúság és gyötrelem közepette. Nem sokkal később Jézus visszatért, és alva találta szűk tanítványi körét. Türelmesen felébresztette őket, és újra azt kérte tőlük: virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. Ismét odébb megy, imádkozik, vívódik a saját akarata és Mennyei Atyjának akarata között, majd újra alva találja barátait. Ez alkalommal már fel sem ébreszti őket, hanem harmadjára is elmegy imádkozni. Belátja, hogy tanítványai nem is sejtik, mi fog történni, és türelmes szeretettel nem vár tőlük többet, mint amit tenni tudnak ebben a helyzetben. De nemcsak ezen az estén, hanem egészen húsvét hajnaláig folyamatosan Jézus türelméről szólnak a történetek. Ahogy a szeretethimnusz végén elhangzik: a szeretet mindent eltűr. Jézus eltűrte a hűtlen tanítványokat, eltűrte a főpapok és írástudók vádjait, eltűrte a katonák sértéseit, a különböző testi-lelki megalázásokat, tűrt, amikor megostorozták, és megfeszítették, és azért, hogy nekünk életünk legyen, tulajdonképpen mindent eltűrt. Még a kárhozatot is, amely a lehető legnagyobb lelki szenvedést jelenti.
A szeretet türelmes. Vajon te hogy állsz a türelemmel? Kivel szemben voltál legutóbb türelmetlen? Ki az, akinek arra volna szüksége, hogy türelmes légy hozzá?ü
2. A szeretet jóságos. Júdás már az utolsó vacsora közben elhagyta a tanítványi közösséget, hogy elmenjen a katonákért. Megegyezik velük, hogy azt az ember kell elfogni, akit egy testvéri csókkal fog köszönteni. Jézus épp befejezte imádságát, és felébresztette a tanítványokat, mert előre tudta, hogy Júdás mindjárt megérkezik. Meg is jön az áruló tanítvány, akinek zsebében talán még ott van a harminc ezüst, amit a nagytanácstól kapott Jézusért. Odamegy Jézushoz, köszönti őt, Üdvözlégy Mester, majd megcsókolja. És mit tesz Jézus? Nem kezdi el szidni, nem vereti meg a tanítványokkal, hanem ennyit mond: Barátom, hát ezért jöttél. Mivel Jézus nem gyűlölködik, hanem jóságos szeretettel fordul még az őt eláruló Júdáshoz is, barátomnak szólítja hűtlen tanítványát.
A szeretet jóságos. Vajon Te mikor voltál jóságos legutóbb? Mikor dicsértél meg valakit? Mikor nézted el szó nélkül a másik mulasztását? Mennyire vagy jóságos a körülötted élők felé?
3. A szeretet nem gerjed haragra és nem viselkedik bántóan. Az árulást látva a tanítványok egy része fellázad. Péter kardot ránt, és levágja a főpap szolgájának a jobb fülét. Igazi bosszú. Hát mi az, hogy jön egy csapat katona? Mi az, hogy egy áruló tanítvány odavezeti az ellenséget Jézushoz? Hogy lehet ezt hagyni? Jézus azonban sokkal inkább szomorú, mint mérges. Nem haragszik a katonákra, nem haragszik Júdásra sem, sőt még rászól az Őt védeni akaró Péterre, hogy tegye el a kardját, mert aki kardot ragad, az kard által vész el. Kezével megérinti a megsebzett ellenség fülét, amely azon nyomban meggyógyul. Harag és bántás helyett még ebben a kritikus órában is a szeretet árad belőle.
A szeretet nem gerjed haragra, és nem viselkedik bántóan. És Te? Kire haragszol évek óta? Ki szokott a leggyakrabban felbosszantani? És ki az, akit te bántottál meg mostanában?
4. A szeretet nem rója fel a rosszat. Az utolsó vacsorát követően Jézus előre vetíti nagycsütörtök éjszakájának próbáját, és azt mondja: mindnyájan megbotránkoztok bennem. Péter rögtön rácáfol Jézusra, én biztos nem fogok megbotránkozni benned, mire Jézus megjövendöli, hogy mielőtt a kakas megszólal, Péter háromszor meg fogja tagadni. A konok tanítványnak még erre is van válasza, és megfogadja: ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg téged.
És mi történik néhány órával később? Péter valóban bizonyságot tesz bátorságáról, és Jézus iránti szeretetéről, hiszen távolról követi Őt a főpap házába. Ez igen kockázatos tett volt részéről. Amikor azonban háromszor is megvádolják, hogy ismeri Jézust, és hozzá tartozik, akkor beteljesedik a Mester szava: Péter háromszor megtagadja. Először azt tagadja, hogy ismeri Jézust, aztán azt, hogy valaha is a tanítványi körhöz tartozott volna, végül pedig amikor kiejtése miatt vádolják, szinte saját származását is, mindenét megtagadja, csak hogy elkerülje a veszélyt.
A harmadik tagadás pillanatában pedig Lukács leírása szerint Jézus Péter felé fordult, és rátekintett. Nem vádolta, nem szidta le, nem kérte számon, csak azt szerette volna, ha eszébe jut Péternek, hogy mindezt előre megmondta. A feltámadás után pedig Jézus újabb feladatot, küldetést bíz Péterre, amikor azt mondja többször is: legeltesd az én juhaimat. Vagyis Jézus megbocsátott Péternek, és nem rótta fel hűtlenségét.
A szeretet nem rója fel a rosszat. Mi pedig milyen gyakran ezt tesszük. Hibázik a házastársunk, elront valamit a gyermekünk, elmulaszt valamit a munkatársunk, mi pedig szóvá tesszük mindezt. Te hogy állsz ezzel? Kinek tartod számon a hibáit? Kit szembesítesz naponta azzal, hogy valamit elrontott?
5. A szeretet türelmes, jóságos, nem gerjed haragra, nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem rója fel a rosszat, mindent eltűr, és még egy utolsó jelzőt emeljünk ki: a szeretet soha el nem múlik.
És azt gondolom, számunkra ez az egyik legfontosabb üzenete a nagyheti eseményeknek, hogy az a szeretet, amelyet az Úr Jézus megmutatott szenvedése közben, ma is jelen van, ma is elér bennünket. Mert Ő mindezt értünk is megtette és megteszi.
Türelmes hozzánk. Ad nekünk új esélyt, ha hűtlenek voltunk hozzá, tűr, hogyha megtagadjuk, és várja, hogy újból az övéi legyünk. De emellett jóságát is napról napra érezhetjük. Minden nap, amikor felébredünk, jóságáról beszél. Amikor kisüt a nap, amikor megöntözi a földeket, amikor meggyógyít, vagy erőt ad, mind arra utal, hogy Ő mennyire jó hozzánk. És ma sem gerjed haragra, és nem viselkedik bántóan. Szeretettel közelít felénk, és ha mégis megbántanánk, szelíden, már tekintetével is érzékeltetni tudja, hogy merre van a helyes út. Aztán azt is tudhatjuk, hogy ma sem rója fel a rosszat. Nem tűri meg a bűnt, de ha kérjük tőle a bocsánatot, akkor azt örömmel megadja számunkra. Segít helyrehozni a rossz döntéseket, és nem vágja hozzánk a korábban elkövetett vétkeinket. Ráadásul tűri a mi hitetlenségünket, gonosz indulatainkat és tetteinket, pedig ezekkel mindnyájan megérdemelnénk a kárhozatban való folytatást. De mivel a szeretet soha el nem múlik, mivel az Úr Jézus ma is él, így van esélyünk arra, hogy példát vegyünk róla.
És amellett, hogy az Úr Jézus mindent szeretetből tett értünk nagycsütörtökön, a mai este másik fő üzenete az, hogy ez a különleges szeretet, amelyről Pál apostol beszél, és amely maga az Úr Jézus, ez még rajtunk keresztül is képes tovább áradni. Az Ő szeretete nem múlik el, mert mi is továbbadhatjuk a családban, a gyülekezetben, a körülöttünk élő emberek között. Mi is lehetünk türelmesek, jóságosak, nekünk sem kell feltétlenül haragra gerjednünk, vagy felrónunk egymásnak bűneinket, és mi is tűrhetünk a szeretetben, mert a szeretet soha el nem múlik.
A szeretet soha el nem múlik. És a te szereteted mennyire mulandó? Hányszor jut eszedbe, hogy nem tudsz már tovább szeretni valakit? És mennyire szereted Istent? Vajon Ő érzi-e a te szeretetedet?
Adjunk hálát azért, hogy ismerhetjük a testet öltött szeretetet, az Úr Jézust, és törekedjünk arra, hogy általunk és bennünk is testet ölthessen az Ő nagy szeretete. Ámen.