aug
Kedves Testvérek. Bár ezekben a napokban még nyárias az idő, az iskolába indulók már érzik és tapasztalják, hogy itt az új tanév. A diákok felsőbb osztályokba lépnek, újabb tantárgyakkal, magasabb követelménnyel néznek szembe, és fel kell dolgozniuk azt a feldolgozhatatlan tényt, hogy ez a nyári szünet is pillanatok alatt elrepült. A pedagógusok, és az oktatási intézmények alkalmazottjai már talán napokkal, hetekkel ezelőtt megkezdték az új tanévvel kapcsolatos tennivalóikat, és ha nem is megy könnyen, azért megpróbálnak visszazökkeni a már jól megszokott kerékvágásba.
De nemcsak a tanulók és az oktatásban dolgozók számára más ez az időszak, hanem természetesen változik a családok, szülők, nagyszülők helyzete is. A szülőknek ismét el kell engedniük gyermekeiket, a messzebb tanulókat sokszor hozni vinni kell, be kell szerezni a tanévkezdéshez szükséges dolgokat, ki kell várni a sort az áruházakban, és annak, aki egyébként otthon dolgozik, vagy otthon tölti ideje nagy részét, újra meg kell szoknia a gyermekmentes csendet.
Persze rajtuk kívül is, szinte mindenki érzékeli az iskolakezdést. Reggel talán hosszabb a sor a boltban, amikor pedig az iskolások ebédelni mennek, vagy tesiórára indulnak, akkor az ablakon át hallani lehet a gyerekzsivajt. És persze mindnyájan látjuk már, hogy szépen lassan rövidülnek a nappalok, sokak számára jönnek az őszi munkálatok, tennivalók, mert hát most ennek van a rendelt ideje.
Sokféle változást hoz tehát az előttünk álló időszak, az azonban biztos, hogy a felsorolt aktuális dolgokhoz mindenkinek szüksége lesz valamiféle segítségre. A kérdés csak az, hogy milyen segítség áll a rendelkezésükre az új tanév, illetve az ősz kezdetén?Az iskolások a nehezebb tárgyak miatt talán több segítséget kérnek majd tanáraiktól, szüleiktől, jobban tanuló barátaiktól, hiszen van, amit nem lehet megtanulni csupán a tankönyvből. A tanárok bizonyára több segítségre számítanak az otthoniaktól, hiszen a tanítási órák mellett még számos tennivalójuk van, például az órákra való készülés, vagy az adminisztráció, amelyek mind a családtól veszik el az időt. A szülők közül, aki teheti, segítségképpen bevonja a nagyszülőket, akár a gyermekek óvodába, iskolába hordásáról legyen szó, akár az otthoni tennivalókról.Mindenki más pedig, aki az őszi munkálatokkal, aktuális tennivalókkal van elhalmozva, segítséget kér a régi ismerőstől, családtagtól, talán a szomszédtól, hogy még időben be legyen fejezve minden, amit eltervezett.
Sajnos azonban be kell látnunk, hogy mindezek a segítségek, amelyeket most felsoroltunk időnként rendelkezésünkre állhatnak, azért előfordul, hogy hiba csúszik a rendszerbe, és nem elérhető a segítség.Milyen gyakran elhangozhat egy-egy családban, hogy kisfiam, kislányom, most nem érek rá, nem tudok neked segíteni, biztosan ügyes leszel, tanuld meg, amit csak tudsz. Vagy milyen gyakran törhet elő a pedagógusok családjában, hogy mi lenne, ha végre a saját gyermekeiddel is foglalkoznál, vagy az itthoni dolgok is fontosak lennének neked, mert kimerül a házastárs, és nem tudja magában tartani sérelmét. De panaszkodhatnak a sokat tevékenykedő nagyszülők is, úgy fáj a lában, nem tudok már annyit hajolgatni a gyerekhez, ne haragudjatok, de otthon is ki kellene takarítani, meg a kertben is lenne mit csinálnom, most nem tudok besegíteni az unokázásban.És mindnyájan kaphatunk visszautasítást akkor is, amikor a szomszéd nem ér rá, amikor más is el van foglalva, másnak is el kéne a támogatás, de fogy az erő, kopik az egészség, és így sokszor segítség nélkül, magunkra maradunk.
Kedves Testvérek. Felolvasott igeszakaszunk szerzője talán nem tanévkezdéskor, de életének egy átlagos helyzetében, szintén úgy volt, mint ahogy mindnyájan most az ősz kezdetén. Tudta, hogy szüksége volna segítségre, de azt is érezte, hogy az a segítség, amely rendelkezésére áll, nem minden helyzetben elegendő. És ebben a helyzetben a zsoltáros felnéz a maga csendességében a hatalmas hegyekre, mintha azok válaszolni tudnának a kérdésére, és őszintén kiáltja: honnan jön az én segítségem?És miközben nézi a hatalmas, csodálatos hegyeket, ráébred, hogy az a segítség, amely mindig rendelkezésére állhat, és amely minden helyzetben elégségesnek, sőt bőségesnek mutatkozhat, az maga az Isten, aki az egész világmindenséget, benne az eget, a földet, és azokat a hatalmas hegyeket is megformálta. Ha pedig a Mindenható Isten az elsőszámú segítségforrása, akkor nincs mitől tartania. Akkor biztonságban tudhatja magát éjjel és nappal, egészségben és betegségben, munka közben és a pihenés idején is, otthon, vagy amikor úton van, minden helyzetben, mert Isten odafigyel rá, és gondoskodik róla.Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta. – mondja a zsoltáros.
És nemcsak egyszer mondta, hiszen ez a zsoltár egy zarándokének. A zarándokének pedig azt jelentette abban az időben, hogy rendszeresen elhangzott. Amikor mentek, zarándokoltak a Jeruzsálemi templom felé, az emberek ilyen zarándokénekeket énekeltek, ezek által mélyült a hitük, és ezekkel erősítették, bátorították egymást.Kedves testvérek. Ez a mi feladatunk is az új tanév kezdetén, az ősz első napjaiban. Ismételgetni, újból és újból elmondani és átélni, hogy az én segítségem az Úrtól van, aki az eget és a földet alkotta.
Amikor gyermekként, fiatalként tanulni kell, elmondhatják majd a gyerekek: az én segítségem az Úrtól jön. Amikor felnőttként, pedagógusként, vagy bármilyen más állásban dolgozóként nehéz, megterhelő a munka, ismételheted majd: az én segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta. Amikor az őszi munkálatokat végzed, vezeted a háztartást, vagy segítesz másokon, mondhatod: az én segítségem az Úrtól jön. Amikor beteg leszel, vagy műtét előtt fogsz állni, amikor gyászt kell majd elhordoznod, vagy másféle próbát kell átélned, mondhatod majd teljes hittel és bizonyossággal: az én segítségem az Úrtól jön.
Nem akárkitől, nemcsak a családtól, nemcsak a szomszédoktól, nemcsak a magam erejéből, hanem az Úrtól, attól az Úrtól, aki az eget és a földet alkotta, és aki mindenkor odafigyel rám.Hát vésd a szívedbe mélyen ezt a mondatot, mert Isten eszedbe fogja juttatni, amikor szükséged lesz rá, ismételgesd, hidd el, írd fel, mondd el másnak is, és tapasztald meg napról napra az előttünk álló időszakban is: az én segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta. Ámen.