aug
1Izráel azután hadba vonult a filiszteusok ellen, és tábort ütöttek Eben-Háézer mellett, mert a filiszteusok már Afékban táboroztak.
12Egy benjámini férfi elfutott a csatatérről, és még aznap megérkezett Sílóba megszaggatott ruhában, porral beszórt fejjel. 13Amikor megérkezett, Éli ott ült székén az út mentén figyelve, mert szíve remegett az Isten ládája miatt. Amikor megérkezett az az ember a városba, és elmondta a hírt, jajgatásban tört ki az egész város. 14Meghallva a hangos jajgatást, ezt kérdezte Éli: Mi ez a nagy lárma? Akkor az az ember gyorsan odament, és megmondta Élinek. 15Éli akkor már kilencvennyolc éves volt, révedező szemeivel alig látott. 16Az az ember ezt mondta Élinek: A csatatérről jövök, ma menekültem el a csatatérről! Éli ezt kérdezte: Mi történt, fiam? 17A hírnök így felelt: Megfutamodott Izráel a filiszteusok előtt, és igen súlyos vereség érte a népet. A két fiad, Hofní és Fineás is meghalt, sőt az Isten ládáját is elvették!
18Amikor az Isten ládáját említette, Éli leesett a székről, háttal a kapufélfának, nyakát szegte, és meghalt, mert már öreg és elnehezedett ember volt. Negyven évig volt Izráel bírája.
19A menye, Fineás felesége pedig terhes volt, közel a szüléshez. Amikor meghallotta a hírt, hogy elvették az Isten ládáját, és meghalt az apósa meg a férje is, összegörnyedt és megszült, mert rátörtek a szülési fájdalmak. 20És amikor haldoklott, ezt mondták a mellette álló asszonyok: Ne félj, mert fiút szültél! De ő nem felelt, nem is figyelt oda, 21hanem elnevezte a gyermeket Íkábódnak – ami azt jelenti: odavan Izráel dicsősége –, mert elvették az Isten ládáját, és odalett az apósa, meg a férje is. 22Ezért mondta: Odavan Izráel dicsősége, mert elvették az Isten ládáját!1Sámuel 4,1;12-22
Tragédia. Izrael vereséget szenvedett, a nép megfutamodott, Hofni és Fineás meghaltak, és odalett a szövetség ládája. De ha még ez sem volna elég, a hír hallatán maga Éli főpap, aki 40 éve volt bírája a népnek, szintén szörnyet hal. De még születendő unokája is részesül a szenvedésben, hiszen anyja, hallva a tragikus hírek sorozatát, Íkábódnak nevezte el, ami azt jelenti: odavan Izrael dicsősége. Ez a mai szakasz a bűn miatt kialakult tragédiáról, és annak szörnyű következményeiről beszél.
A fejezet első verse azonban még ebben a drámai helyzetben is előre vetíti Isten készülő szabadítását. Annak a helynek a neve ugyanis, ahol az izraeli sereg táborozott: Ében-Haézer, ami azt jelenti: Mindeddig megsegített minket az Úr. Bő két évtizeddel később (1Sámuel 7) ezen a helyen tér vissza Istenhez Izrael népe, itt tartanak bűnbánatot, itt térnek meg, és itt élik át újra Isten kézzel fogható szabadítását, amikor az Úr leszámol a filiszteusokkal.
De ahhoz, hogy ez a szabadulás megtörténhessen, szükség volt az ítéletre. A nép bűnös lelki vezetőinek meg kellett halnia. Izrael népének rá kellett ébrednie, hogy nem irányíthatja az Urat, hanem sokkal inkább nekik kell követniük az Úr vezetését.
Mindeddig megsegített minket az Úr. – szól a hitvallás. Isten szabadítása nemcsak a fényes, dicsőséges napokon készül, hanem akkor is, amikor bűnvallásra, és megtérésre hív bennünket. Az Úr Jézus kereszthalála is tragédia volt, Isten mégis elkészítette benne mindnyájunk üdvösségét. Boruljunk le előtte ma is, tisztítsuk meg szívünket a hiábavalóságoktól, és akkor meg fogjuk tapasztalni az Ő irgalmát, szabadítását.
Imádság: Köszönöm Uram, hogy önvizsgálatra indítasz. Bocsásd meg, ha időnként nem veszem észre készülő szabadításodat. Csak a rossz hírekre, nehéz körülményekre nézek. Légy áldott azért, hogy megtérésre, bűnbánatra hívsz, és tisztítsd meg szívem, hogy hűen követhesselek Téged. Ámen.