aug
1Az ÚR ládája hét hónapig volt a filiszteusok földjén. 2Akkor hívatták a filiszteusok a papokat és a jósokat, és megkérdezték: Mit tegyünk az ÚR ládájával? Mondjátok meg, hogyan juttassuk vissza a helyére? 3Ők azt felelték: Ha el akarjátok küldeni Izráel Istenének a ládáját, ne üresen küldjétek, hanem jóvátételi ajándékot is küldjetek vele! Akkor meggyógyultok, és megtudjátok, hogy Isten miért nem vette le rólatok eddig a kezét. 4Erre azt kérdezték: Milyen jóvátételi ajándékot kell adnunk? Ők így válaszoltak: Öt aranyfekélyt és öt aranyegeret a filiszteusok városfejedelmeinek a száma szerint, mert ugyanaz a csapás sújt mindenkit a városfejedelmekkel együtt. 5Készítsétek el a rajtatok levő fekélyek és a földeteket pusztító egerek képmását! Így adjatok dicsőséget Izráel Istenének, akkor talán nem nehezedik tovább a keze rátok, isteneitekre és országotokra. 6Miért keményítenétek meg a szíveteket, ahogyan az egyiptomiak és a fáraó megkeményítette a szívét? Nem úgy volt-e, hogy amikor csúffá tette őket, el kellett bocsátaniuk Izráelt, és elmehettek? 7Készítsetek azért egy új szekeret, és hozzatok két borjas tehenet, amelyeken még nem volt iga. Fogjátok be a teheneket a szekérbe, borjaikat pedig vigyétek vissza! 8Azután fogjátok az ÚR ládáját, és tegyétek a szekérre! Az aranyholmit pedig, amit jóvátételi ajándékul adtok, tegyétek mellé egy ládikóba, úgy bocsássátok el, hadd menjen! 9Azután figyeljetek: ha a saját határa felé, Bét-Semes felé tart, akkor ő okozta nekünk ezt a nagy bajt. Ha pedig nem, abból megtudjuk, hogy nem az ő keze sújtott bennünket, hanem véletlenül történt ez velünk.
10Az emberek tehát így jártak el: fogtak két borjas tehenet, befogták a szekérbe, borjaikat pedig bezárták. 11Azután föltették a szekérre az ÚR ládáját meg a ládikót az aranyegerekkel és a kelések képmásával. 12A tehenek pedig egyenesen rátértek a Bét-Semesbe vezető útra, és folyton bőgve mentek előre az úton; nem tértek le sem jobbra, sem balra. A filiszteusok városfejedelmei pedig mentek utánuk Bét-Semes határáig.1Sámuel 6,1-12
“Az okos ember a más hibájából tanul, a buta a sajátjából sem”-szól a közmondás.
Mai történetünkben a filiszteus városok vezetői azon tanakodnak, miként lehetne megszabadulni Isten ládájától, ami miatt hét hónapja csupa szenvedés az életük. Amelyik városban éppen ott volt a láda, ott fekélyek lepték el az emberek testét, és egerek okoztak hatalmas kárt a földeken. Hét hónap után úgy döntöttek, visszaküldik a ládát Izrael népének.
Kikérték a papok és a jósok véleményét ezzel kapcsolatban, ők pedig egy nagyon bölcs tanáccsal álltak elő. Azt javasolták, hogy küldjenek jóvátételi ajándékot, aranyfekélyeket, és aranyegereket, hátha az Úr megbocsátja nekik bűnüket. A legfontosabb mondat azonban így szólt: “Miért keményítenétek meg a szíveteket, ahogyan az egyiptomiak és a fáraó megkeményítette a szívét? Nem úgy volt-e, hogy amikor csúffá tette őket, el kellett bocsátaniuk Izráelt, és elmehettek?”
A filiszteusok papjai azt akarták ezzel a mondattal kifejezni, hogy érdemes tanulni a más hibájából. Izrael korábbi történelméből nagyon jól tudták, hogy Isten csodálatos módon szabadította ki őket Egyiptomból. Bizonyára hallottak a 10 csapásról is, amelyre azért volt szükség, mert a fáraó újra és újra megkeményítette a szívét, és nem engedte el a népet. A filiszteusok belátták, hogy hiába próbálkoznának bármivel, Isten valóban hatalmas Úr, és az időhúzással csak maguknak ártanak. Inkább visszaküldik a ládát, és megpróbálnak kedveskedni Istennek, hogy ne sújtsa többé őket ez a két csapás. Részben a maguk kárán, részben pedig Egyiptom kárán is tanultak a filiszteusok.
Vajon mi tudunk-e a más kárán okulni? Ha látjuk, hogy a bűn, a hitetlenség, és az Isten nélküli élet milyen károkat okoz emberek, családok, népek életében, tanulunk-e mások hibájából? Észrevesszük-e, hogy Isten nélkül csak vergődés az élet? Belátjuk-e, hogy nélküle mindig bajba fogunk kerülni, vele pedig biztonságban lehetünk?
Tanuljunk mások hibájából. Adjunk hálát azért, hogy Urunk kész új esélyt, tiszta lapot adni, és ne maradjunk meg a bűnben, hanem kérjük Isten bocsánatát. Ha annak idején a filiszteus városokon megkönyörült, bizonyára mi is átélhetjük kegyelmét.
Imádság: Köszönöm Uram, hogy Te jót akarsz nekem. Nem szeretnéd, ha félresiklana az életem, ezért időben figyelmeztetsz. Kérlek, bocsásd meg bűneimet, adj számomra tiszta lapot, és segíts, hogy mielőtt még a szakadékba zuhannék, kérjem irgalmadat. Ámen.