32Dávid ezt mondta Saulnak: Senki se csüggedjen el emiatt, elmegy a te szolgád, és megvív ezzel a filiszteussal. 33De Saul ezt mondta Dávidnak: Nem mehetsz el, hogy megvívj ezzel a filiszteussal, mert még fiatal vagy, ő pedig harchoz szokott ember ifjúkora óta.
34Dávid azonban így felelt Saulnak: Pásztor volt a te szolgád apja juhai mellett, és ha jött egy oroszlán vagy medve, és elragadott egyet a nyájból, 35utánamentem, leterítettem, és kiragadtam a szájából. Ha pedig ellenem támadt, megragadtam a szakállánál fogva, leterítettem és megöltem. 36Leterítette a te szolgád az oroszlánt is, a medvét is: úgy jár majd ez a körülmetéletlen filiszteus is, mint azok, mivel csúfolta az élő Isten seregét. 37Azután ezt mondta Dávid: Az ÚR, aki megmentett engem az oroszlán és a medve karmától, meg fog menteni ennek a filiszteusnak a kezéből is. Saul így felelt Dávidnak: Hát menj, az ÚR legyen veled!1Sámuel 17,32-37
Mindenki számára érthetetlen volt Dávidnak az a szándéka, hogy megvívjon Góliáttal. Testvérei azt gondolták, hogy csak a bajt keresi, háborút akar látni, királya pedig fiatal korára és harci tapasztalatlanságára utalva ellenzi az ötletet. Dávid azonban mégis erősködik, és olyan élményeket sorol fel, amelyekben már harcolt Isten támogatásával.
“Az Úr, aki megmentett engem az oroszlán és a medve karmától, meg fog menteni ennek a filiszteusnak a kezéből is.” Dávid Isten korábbi szabadítására alapozza bátorságát, és hitét, amellyel szívesen kiáll a filiszteus harcos ellen. Ez nem vakmerőség, nem fiatalos naivság, hanem Istenben való feltétel nélküli bizalom. Még csak nem is gondolkodik el azon, hogy az oroszlánhoz, és medvéhez képest mekkora ereje lehet ennek a hatalmas vitéznek, mert tudja, hogy Isten támogatásával bárkit legyőzhet.
Vajon nekünk vannak-e ilyen múltbeli élményeink? Éreztük-e már, hogy Isten velünk volt, segített, erőt adott? És ha igen, tudunk-e ezekből erőt meríteni? Magunk mögött érezzük-e Isten erejét, és rá merjük-e bízni harcainkat?
Az Úr Jézus kereszthalálában mindnyájan egy olyan múltbeli szabadítást tapasztalhattunk meg, amely minden élethelyzetünkben eszünkbe juthat, és bizonyíthatja: velünk az Isten. Ahogyan a kereszten értünk szenvedett, és mindhalálig támogatott bennünket, úgy ma is, és életünk minden napján támogatásáról biztosít minket. Bízzunk hát benne, és Dávidhoz hasonlóan merjünk hittel előretekinteni. Isten ma is, holnap is és holnap után is mellénk áll, és támogat bennünket.
Imádság: Köszönöm, Uram, hogy mellém állsz. Hálás vagyok eddigi szabadításaidért, amelyekben érezhettem, hogy erőt adsz, felemelsz, és támogatsz. Kérlek, növeld a hitemet, hogy a nehéz időkben is érezzem oltalmazó jelenlétedet. Ámen.