nov
„Lenyúlt a magasból és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem. Megmentett engem erős ellenségemtől, gyűlölőimtől, bár erősebbek voltak nálam. Igazságom szerint bánt velem az Úr, kezem tisztasága szerint jutalmazott engem. Hiszen vigyáztam az Úr útjára, és nem hagytam el hűtlenül az Istent. Minden törvényére ügyeltem, rendelkezéseitől nem tértem el. Feddhetetlen voltam előtte, és őrizkedtem a bűntől.” 2Sámuel 22,17-18; 21-24
Elsőre úgy tűnhet, Dávid csupán a maga érdemeinek köszönheti szabadulását. Úgy beszél, mintha Isten csak azért bánt volna jól vele, mert ő minden törvényt, minden parancsolatot hűségesen betartott. Előéletéből azonban tudhatjuk, hogy ez nem így volt. Éppen ezért az is kézenfekvő, hogy egy másféle sorrendről van itt szó. Dávid valóban hűséges követője volt az Úrnak, és sok mindenben példát adott népének. Kereste Isten vezetését, és élete nagy részében meg is élte, amit az Úr kért tőle. Ezek a jócselekedetek azonban sokkal inkább hálából fakadtak. Azért próbált Isten útján járni, mert rengeteg dolgot kapott tőle. Áldást, erőt, tehetséget, bocsánatot, szabadítást. Ezek pedig jóra vezették őt. Isten kegyelme egyfajta belső késztetéssé formálódott, ami által Dávid örömmel tette a jót.
Néhány napja emlékeztünk a reformációra, amelynek egyik fő tétele a „Sola Gratia” – „Egyedül Kegyelemből” tanítás. Ez is arra mutat, hogy Isten gyermekeiként nem azért tesszük a jót, és nem azért fogadunk szót Istennek, mert akkor ki tudjuk érdemelni az üdvösséget, hanem azért, mert hálásak vagyunk Isten szabadításaiért. Azokért is, amelyeket naponta megtapasztalunk, és azért a legfőbb szabadításért is, amelyet az Úr Jézus a kereszten vitt végbe értünk.
„Gyümölcséről ismerik meg a fát”(Máté 12,33) – mondja Jézus. Vajon a te gyümölcseid mit mutatnak? Ha a jót teszed, akkor mindenki látni fogja, hogy az Úrhoz tartozol, és minden jócselekedeted hálából fakad. Ha azonban az életed rossz gyümölcsöket terem, akkor az is észrevehető, hogy nem vagy elég hálás Istennek, nem fogadtad el kegyelmét. Az Úr kegyelme nélkül azonban nem lesz részed az örök életben. „Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöt! ” (Máté 3,8)
Imádság: Hálás vagyok Uram a Te szabadításaidért, kegyelmedért. Kérlek, segíts, hogy hálából hadd teremjek jó cselekedeteket, amelyekkel Téged dicsőíthetlek. Ámen.