„Igaz ez a beszéd, és szeretném, ha szilárdan tanúskodnál ezek mellett, hogy az Istenben hívők igyekezzenek a jó cselekedetekben elöljárni: ezek jók és hasznosak az embereknek. De kerüld az ostoba vitatkozásokat, a nemzetségtáblázatokkal kapcsolatos kérdéseket, a viszálykodásokat és a törvényeskedő harcokat, mert ezek haszontalanok és hiábavalók. Titusz 3,8-9
Az elmúlt hetekben több alkalommal is örülhettünk a magyar labdarúgó válogatott sikereinek. Szurkolók milliói nézték otthonukban az Izland elleni mérkőzést, amelyen végül sikerült kiharcolni az Euróba bajnokságon való részvétel jogát. Az azonban biztos, hogy a képernyők előtt mindig mindenki jobban tudja, hogy mit kellene tenniük a játékosoknak. Minden rossz passznál, kihagyott helyzetnél fogjuk a fejünket: hogy lehet ilyet csinálni? Bezzeg, ha mi lennénk ott, mi biztosan jobban megoldottuk volna. Igen, elméletben könnyű. A tv előtt ülve egyszerű megmondani, hogy mi lett volna a jó megoldás. De a gyakorlatban minden sokkal nehezebb.
Valami hasonlóról beszél mai igeszakaszunkban Pál apostol Titusznak. Egyre gyakrabban előfordult ugyanis, hogy egyes vallásos gyülekezeti tagok elméleti vitákat generáltak a különböző törvényekről, összefüggésekről, és ilyen okoskodásokban próbálták meg felmutatni, hogy mennyire példás hívők. Pál azonban arra irányítja a figyelmet, hogy az okoskodás és a vitatkozás helyett, inkább a jócselekedetekben kellene példát mutatnia a híveknek. Az elmélet helyett, inkább a gyakorlati szeretetben mutassák meg Krisztus iránti elköteleződésüket.
Nekünk melyik megy jobban? Az elmélet, vagy a gyakorlat? Ismerjük a Bibliát? Konfirmáltunk? Van véleményünk egyes tanításokról? Mindez nagyon jó. De ne feledkezzünk meg a gyakorlati kegyességről sem! Éljük meg azt, amiben hiszünk. Szeressünk, és tegyük a jót!
Imádság: Köszönöm, Uram, hogy Te a golgotai kereszten megmutattad, milyen a gyakorlati szeretet. Segíts, hogy ne csak okoskodjak, vitatkozzak, hanem hadd éljem meg a hétköznapokban a jó cselekvését. Kérlek, adj segítő, bátorító, támogató szívet, és szolgálatra kész kezeket! Ámen.