„Szentek legyenek Istenük előtt, és ne hozzanak gyalázatot Istenük nevére. Mert ők mutatják be az Úr tűzáldozatait, Istenük kenyerét, azért szentek legyenek…” 3Mózes 21,6
Mai ószövetségi szakaszunkban a papi tisztséggel járó követelményekről olvashatunk. A mózesi törvény nagyon részletesen elénk tárja, hogy milyen feltételeknek kellett megfelelniük Áron fiainak, a papi tisztségre szánt férfiaknak. Mivel ők mutatták be az Istennek szánt áldozatokat, nagyon fontos volt, hogy elkerüljék a tisztátalannak számító, és a megbotránkoztató dolgokat. Szabályozva volt, hogy mit szabad és mit nem szabad tenniük.
Holttest közelében például csak akkor lehettek, ha közeli rokonukat vesztették el. Egyébként tisztátalanná tették volna magukat. De oda kellett figyelni a férfi jellegzetességek megőrzésére is. Tilos volt kopaszra nyírni a fejüket, vagy leborotválni a szakállukat. Emellett szentségüket a családi közegben is meg kellett élniük. Nem választhattak akárkit feleségüknek. Parázna, meggyalázott, vagy elbocsátott nőt nem vehettek el, csak tiszta múltú hajadont. Ez a fajta elkülönítettség, és tisztaság az egész papi családot meg kellett, hogy határozza. Ha valamelyik családtag nem illett bele a képbe, és megbotránkozást okozott, akár életét is veszthette emiatt.
Péter első levelében így szól az Ige: „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe…”(1Pt 2,9) Vagyis ez a szent, tiszta élet nem csak a papi hivatású emberekre vonatkozik (persze rájuk különösen is), hanem mindenkire, aki Isten megváltott gyermeke. Éppen ezért, legyenek tiszták a szavaink, a tetteink, tartsuk tisztán lelkiismeretünket, maradjunk tiszták a házasságban, családi életben, mert Isten választottjai vagyunk, számára elkülönített „szentek”. Ma reggel gondoljuk át, miben lehetnénk tisztábbak, és mit tehetünk életünk szent voltáért!
Imádság: Uram, kérlek, szenteld meg az életemet, és véreddel moss le rólam minden tisztátalanságon, hogy ne szégyent hozzak rád, hanem dicsőséget szerezzek neked. Ámen.