„Ti Mesternek és Úrnak hívtok engem, és jól mondjátok, mert az vagyok. Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek. Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha meg is teszitek.” János 13,13-15;17
Jézus idejében megszokott volt, hogy étkezés előtt megmosták a vendégek lábát. Mivel saruban, szandálban jártak a poros vidéken, az udvariasság megkövetelte, hogy legyen lehetőség a láb megmosására. Ez a legtöbb helyen a rabszolgák feladata volt. Ezért volt megdöbbentő, amikor ezt az alantas munkát Jézus magára vállalta. Ő, a Mester megalázta magát, és lehajolt a tanítványok lábához, és megtisztította azt.
Könnyű azokat szolgálni, akik felettünk állnak a ranglétrán. Megtisztelő érzés vendégül látni egy fontos embert, egy kiemelt vendéget. Könnyű azokat szeretni, akik kiérdemelték jó tetszésünket. A lábmosás üzenete azonban az, hogy aki Krisztushoz tartozik, az nemcsak felfelé, hanem lefelé is tud szolgálni. A Mester a tanítvány felé, az Isten az ember felé, a bűntelen a bűnös irányában. Ezt tanulhatjuk meg mi is az Úrtól. Szeressük, szolgáljuk azokat is, akikhez le kell hajolni. Szolgáljuk a gyermekeket, a megfáradt, meggyengült időseinket, támogassuk a nálunk szegényebbeket, segítsük a nálunk betegebbeket. Tegyük ezt, és Jézus szerint: „boldogok leszünk.”
Imádság: Köszönöm, hogy a kereszten nekem szolgáltál. Segíts, hogy én is szolgálhassak másokat!