Már
„Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.” János 17,3
Bizonyára mindnyájan láttunk már háborús filmet. Az ilyen történetekben rendre színre lép egy-egy katonaorvos, akinek az a feladata, hogy a megsebesült katonákon segítsen. Csillapítsa fájdalmukat, ellássa a sérüléseket, mentse a menthetőt. Minden osztagban különösen fontos az ilyen orvosok szerepe. Óvják, védik is őket, hiszen ha arra kerül a sor, életet menthetnek. Visszatérő jelenet, hogy amikor megsérül valaki, szanitécért kiáltanak, az orvos pedig ott terem, és segít. Jelenléte, tudása, és a nála lévő felszerelés létfontosságú lehet.
Mai igénkben az Úr Jézus is egy ilyen életmentő kapcsolatra hívja fel a figyelmet. Főpapi imádságában az Atyához fordul, és arról beszél, hogy csak úgy nyerhetjük el az örök életet, ha ismerjük a legfőbb Orvost. Ha életünk csatáiban ott van mellettünk az Úr, ha kapcsolatba kerültünk vele, és folyamatosan szemmel tartjuk Őt, akkor bármilyen helyzetben segítségül hívhatjuk. Ő pedig mindig tudni fogja, hogy éppen mire van szükségünk. Bekötözi lelki sebeinket, menti a menthetőt, és biztonságos területre kísér bennünket.
A Jézussal való kapcsolat azonban nemcsak ezen a földi úton lehet hasznos számunkra, hanem örök életre is segíthet. Ha ismerjük Őt, és szeretjük, követjük, akkor örök életet ad nekünk. Menjünk a közelébe, és keressük az Ő jelenlétét ma is, mert a vele való kapcsolat ÉLET.
Imádság: Köszönöm, Úr Jézus, hogy Áldott Orvosként véredet adtad értem, és megváltottál!