„Valahányszor fölszállt a felhő a sátorról, elindultak Izráel fiai. Ott ütöttek tábort Izráel fiai, ahol a felhő megállapodott. Az Úr parancsa szerint maradtak a táborban, és az Úr parancsa szerint indultak el. Megtartották az Úr rendelkezését, az Úr Mózesnek adott parancsa szerint.” 4Mózes 9,17;23
Manapság már minden okos telefonon elérhető valamilyen útvonaltervező, útmutató alkalmazás. Csak be kell írnunk a pontos célállomást, és a program már mutatja is az utasításokat. Figyelmeztet, ha kanyarodnunk kell, emlékeztet a megengedett sebességre, sőt, némelyik még azt is jelzi, ha valamilyen baleset következtében egy másik útvonalat érdemes választanunk.
Sokunkkal előfordul azonban, hogy nem hallgatunk a GPS-re, és inkább a saját emlékeinkre hagyatkoztunk. „Tudok egy rövidítést!” „Erre nem lesz olyan nagy a forgalom!” – szoktuk mondani. Így aztán könnyen megeshez, hogy mivel letérünk a kijelölt útról, és nem követjük az útmutatást, rossz irányba indulunk el, és eltévedünk.
Mai ószövetségi igeszakaszunk nagyon szépen rámutat arra, hogy Izráel népe mennyire szorosan követte Isten vezetését. Az Úr tűzoszlopban és felhőoszlopban mutatta az irányt, és azt, hogy mikor kell indulni, és mikor kell megállni. A nép pedig követte az útmutatást. Volt, hogy heteken, hónapokon át ugyanott táboroztak, de ha a felhőoszlop felszállt, és elindult, azonnal összepakoltak, és útra keltek.
Isten ma is lépésről lépésre vezet bennünket. Ne ellenkezzünk, ne gondoljuk azt, hogy mi jobban tudjuk az irányt, hanem kövessük vezetését, hogy vele haladjunk, és hozzá érkezzünk meg.
Imádság: Áldott légy Uram mindennapi vezetésedért. Adj nekem engedelmes szívet követésedhez!