„Ne menj velük, ne átkozd meg azt a népet, mert áldott az.” 4Mózes 22,12
Móáb királya félelemmel vette tudomásul, hogy Izráel népe az ő országa mellett táborozott le. Figyelemmel kísérte a választott nép korábbi menetelését, és érezte, hogy már ő sincs biztonságban. Éppen ezért le akarta fizetni Bálámot, hogy átkozza meg az Izráeli népet. Mivel úgy érezte, hogy fegyverrel nincs esélye megnyerni a háborút, megpróbálta más módon, varázslással, átokmondással elhárítani a veszélyt. Bálám azonban, mivel Istenre figyelő ember volt, az Úr válaszában azt a parancsot kapta, hogy ne átkozza meg a népet, mert áldott az. Ez pedig azt jelenti, hogy Isten népe még az ilyen nemtelen eszközökkel szemben is védettsége élvezett. És bár Móáb királya több alkalommal is próbálkozott, és minden fizetséget meg is adott volna Bálámnak, ő nem tudta végrehajtani ezt a kérést, mert Izráel népe Isten saját, választott, áldott közössége volt.
A Sátán ma is próbálkozik. Ahogy csak lehet, ártani akar nekünk. És nem riad vissza az aljas, nemtelen eszközöktől sem. Az Úr Jézus azonban minden ilyen támadást visszavert a kereszten. Van, ami fáj, lehet veszteségünk is, de Krisztusban védettek és áldottak vagyunk. Örök életünk van. „Kincset, életet, hitvest, gyermeket, mind elvehetik, mit ér ez őnekik? Miénk a menny örökre!”
Imádság: Köszönöm Uram, hogy általad áldott életem lehet. Segíts, hogy ezt soha ne feledjem el!