ápr
„Ez a király álnokul bánt népünkkel, és azzal nyomorította meg atyáinkat, hogy kitétette csecsemőiket, hogy ne maradjanak életben. Ebben az időben született Mózes, aki kedves volt az Istennek. Három hónapig nevelték az apja házában, amikor pedig kitették, a fáraó leánya felvette, és saját fiaként neveltette.” Apcsel 7,19-21
Milyen titokban formálja Isten az Ő terveit és készíti elő munkáját – de milyen bizonyos, hogy napfényre hozza, és végrehajtja, amit javunkra elhatározott! Ahogy engedte megsokasodni népét Egyiptomban, úgy engedte azt is, hogy ellenségei hatalmaskodjanak rajta. Az emberi számítás mindig a nagy létszámnál tudja az erőt, Isten hívő gyermekei is tömegek után sóvárognak. Pedig a sokaság lehet kihívás is, ami gyűlöletre ingerli a világot. Isten pedig sokszor engedi övéit nyomorúságok közé, hogy megtanulják: nem a sokaságban – egyedül az Ő erejében van védelmük!
Akit kiválasztott, hogy szabadítója legyen az Ő népének, azzal is megjáratta a nehéz utakat. Saját szüleinek kellett kitenniük, nem nyújthatták neki a szülői ház védelmét, nevelő hatásait. Még az is, hogy a fáraó házába jutott, és ott részesült Egyiptom minden gazdagságában, előkelő műveltségében, azzal fenyegetett, hogy egyiptomivá válik, és népének nyomorúságában nem segíteni fog, hanem mint elnyomó, csak még súlyosbítja azt. De mindezekben már készült az a nagy szabadítás, ami elfeledtette Isten gyermekeivel az átélt nyomorúságokat. Jó várni és meglátni Isten terveinek megvalósulását, és nagyszerű dolog részt kapni abban!
Imádság: Bocsásd meg, Uram, amikor kételkedem a te bölcsességedben. Rád bízom magamat!