Júl
„Nagyon korán, a hajnali szürkületkor felkelt, kiment, elment egy lakatlan helyre, és ott imádkozott. Simon és a vele levők azonban utána siettek, és amikor megtalálták, így szóltak hozzá: Mindenki téged keres. Ő pedig ezt mondta nekik: Menjünk máshova, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az igét, mert azért jöttem.” Márk 1,35-38
Mindnyájunkkal előfordulhat, hogy úgy érezzük, túl sok mindenben kell helyt állnunk. Számítanak ránk a munkahelyen, várnak bennünket a szomszédok, idősek, helyt kellene állnunk az otthoni dolgokban is, segítve a ránk bízott családtagokat, és egyszerűen nincs erőnk és időnk mindenhol, mindig elvégezni azt, amit elvárnak tőlünk. Ilyenkor felmerül a kérdés: mi az, ami valóban az én dolgom? Mi az, amit más is elvégezhet, és mi az, ami kifejezetten az én küldetésem? Mit kell elengednem, abba hagynom, és mit kell felvállalnom?
Az Úr Jézushoz azzal mentek oda a tanítványok, hogy: „mindenki téged keres!” Vagyis Jézus irányába is voltak elvárások. Sokan mentek hozzá, mert gyógyulásra, új esélyre, tanításra vágytak volna. Jézus azonban határozottan megszólal: Menjünk máshova! Reggeli csendességében elkérte Mennyei Atyjától a következő nap dolgait, feladatait, küldetését, és ezért nem maradt ott, ahol épp volt, nem gyógyította meg az embertömeget, hanem elment a környező településekre is, és ott is hirdette a rá bízott evangéliumot.
Ne engedj a kényszernek, az elvárások sokaságának, hanem kérd el te is naponként Mennyei Atyádtól az aktuális küldetésedet, feladatodat! Ne ess kétségbe, hogyha az Úr máshová, más feladatra küld! Ő tudja, mi a terve veled. Érdemes hát hozzá fordulni, és követni az Ő vezetését.