„Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.”
Kedves Testvérek!Elkészült az idei kisfilm. Próbáltam kiválogatni kb. 7000 képből azt a kétszázhuszonötöt, amely legjobban bemutatja gyülekezetünk 2019. évi életét, alkalmait. A képek válogatása közben az jutott az eszembe, hogy igazából minden ilyen beszámoló arról beszél, hogy ki, vagy mi változott a gyülekezetben az elmúlt évhez képest. Ha most megnéznénk egy 4 évvel ezelőtti filmet a gyülekezetről, biztosan szembetűnőek lennének a változások. A gyermekek nagyot nőttek, a felnőtteknek a hajszíne, vagy a hajmennyisége változott. De változott a gyülekezet környezete is. Vannak bokrok, amelyeket ki kellett vágni, és ültettünk újakat is.
És változott a gyülekezet összetétele is. Sajnos vannak olyanok, akik az elmúlt évben már nem tudtak eljárni az alkalmakra, vagy nem olyan sokszor, mint korábban, mert egészségi állapotuk ezt már nem tette lehetővé. Vannak, akik más okból maradtak távol, de hála Istennek újak is érkeztek közénk. Az itt élők közül is van, aki gyakrabban eljön, mint korábban, és más gyülekezetből is költöztek ide hitben járók.
És az idő múlásának következményeként sajnos ebben az évben is voltak olyanok, akiktől el kellett búcsúznunk. Voltak egészen idősek, voltak kevésbé idősek, rövidebb, vagy hosszabb ideig tartó betegségben elhunytak, és hirtelen távozók. Volt közöttük olyan, aki nem tartozott a gyülekezethez, de olyan is, akivel minden vasárnap találkozhattunk, és akinek hiánya igen nagy változást jelent a gyülekezet számára. A hiány okozta változást persze legjobban a gyászoló családtagok érzékelték. Más volt az év, más volt a Karácsony, és teljesen másak a hétköznapok, hogyha el kellett búcsúznunk egy közeli szerettünktől.
De nemcsak a távozók, hanem az érkezők is változást okoztak. Idén is voltak keresztelőink, amelyek kapcsán egy-egy család bepillantást nyerhetett a gyülekezeti életbe. Voltak, akik számára ez semmit nem jelentett, de a baba-mama körben, családi napokon, és olykor vasárnap is érzékelhető változást jelentett az a néhány új gyermek, új család, akik korábban egyáltalán nem voltak itt közöttünk.
Változtak az emberek, változtak a körülmények, de változtunk mi magunk is. Nemcsak a változó korban lévők, hanem mindnyájan. Valószínűleg változott az egészségünk. Van, aki fizikailag rosszabbul érezte magát ebben az évben, mert jött egy betegség, vagy visszajött egy régi baj, esetleg kiderült valami új probléma. De olyan is van köztünk, aki jobban lett. Meggyógyult, megerősödött egy korábbi próbából, vagy megtalálta a helyes kezelési módszert, esetleg megtanult jobban elhordozni egy-egy betegséget.
Aztán bizonyára változott a hitünk is. Lehet, hogy a különböző próbák miatt néhányunknak megingott a hite. Kérdéseket tettünk fel Istennek, amelyekre vagy kaptunk, vagy csak vártunk válaszokat. De reménység szerint olyan is van közöttünk, aki növekedett a hitben. Akinek szorosabb lett Istennel való kapcsolata. Van, aki többet olvasott Bibliát idén, mint 2018-ban, és van, aki mostanra könnyebben meg tudja szólítani Istent imádságban, mint akár egy évvel ezelőtt.
Kedves Testvérek. Minden változik. Erről szól az élet, erről szól a híradó, erről szól gyülekezeti kisfilm. Ma azonban, 2019 utolsó napján egy nagyon egyszerű, de fontos üzenetet szeretne a szívünkre helyezni Isten. Így olvastam a mai napra kijelölt szakaszt: Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.
Minden változik körülöttünk, és bennünk is, de ami reményt adhat számunkra a következő évben is az az, hogy Jézus Krisztus nem változik. Ő ugyanaz volt 2018-ban is, ugyanaz ma is, 2019 utolsó napján, és holnap is ugyanaz marad. Ugyanúgy fog szeretni bennünket, ugyanúgy érvényes lesz számunkra az Ő kereszten megszerzett váltsága, ugyanúgy mellettünk lesz az örömökben és a próbákban, ahogyan ezt eddig is megtette, és 2020-ben is szeretne vezetni bennünket Igéje által.
És ami még jobb hír számunkra, az az, hogy az Ő jelenléte nemcsak években mérhető, hanem örök érvényű. Mert én csinálhatok még pár ilyen kisfilmet a gyülekezeti életről, de ha Isten úgy akarja, bármikor máshová vezethet. Isten hozza és viszi az Ő szolgáit, akarata szerint. A gyülekezet is munkálkodhat szorgalmasan, erősödhet, és fogyhat, de semmilyen emberi garancia nincs arra nézve, hogy 200 év múlva lesz itt Tiszanagyfaluban keresztyén közösség. De ami biztonságot adhat a számunkra, az az Úr Jézus örökkévalósága. Mert Ő nem években, nem épületekben, nem istentiszteleti létszámban méri népét, hanem a vele való kapcsolat minőségében.
Ő megváltott bennünket, ezért ha ezt elfogadjuk, vele való örök közösségben élhetünk. Mi tehát a teendőnk az év utolsó napján? Az, hogy vele lépjünk át a következő évbe. Adjunk hálát neki az elmúlt év áldásaiért, köszönjük meg, hogy a próbákban is velünk volt, és lépjünk tovább az Ő következő lábnyomába, hogy ne csak új évünk, hanem vele való örök életünk is legyen. Köszöntsük egymást a megszokott BÚÉK köszöntés keresztyén értelmében: Bízd Újra Életed Krisztusra. Arra a Jézus Krisztusra, aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Így legyen, Ámen.