ápr
1Akkor Józsué, Nún fia titokban két kémet küldött Sittímből, és ezt mondta nekik: Menjetek, vegyétek szemügyre azt a földet és Jerikót! Azok elmentek, betértek egy Ráháb nevű parázna nő házába, hogy ott töltsék az éjszakát.
8Mielőtt a kémek lefeküdtek volna, fölment hozzájuk Ráháb a háztetőre, 9és ezt mondta nekik: Tudom, hogy az ÚR nektek fogja adni ezt a földet, hiszen rettegés fogott el bennünket miattatok, és máris reszket tőletek ennek a földnek minden lakója. 10Mert hallottuk, hogyan szárította ki az ÚR előttetek a Vörös-tenger vizét, amikor kijöttetek Egyiptomból, és hogy mit tettetek a Jordánon túl Szíhónnal és Óggal, az emóriak két királyával, akiket kiirtottatok. 11Amikor ezt meghallottuk, megdermedt a szívünk, és még a lélegzete is elállt mindenkinek miattatok. Bizony, a ti Istenetek, az ÚR az Isten fenn az égben és lenn a földön! 12Most azért esküdjetek meg nekem az ÚRra, hogy amilyen irgalommal bántam én veletek, ti is olyan irgalommal bántok majd apám háza népével, és biztos jelét adjátok annak, 13hogy életben hagyjátok apámat, anyámat, fivéreimet, nővéreimet és minden hozzátartozójukat, és megmentitek életünket a haláltól. 14A férfiak így válaszoltak neki: Életünkkel kezeskedünk értetek, ha ti nem áruljátok el a mi ügyünket. Amikor az ÚR nekünk adja ezt a földet, irgalmasan és hűséggel bánunk majd veled.
Józsué könyve 2, 1; 8-14
Mai szakaszunk egyik legfontosabb tanulsága az, hogy az Istenbe vetett hit mindig kifizetődő. Érdekes, hogy erre pont egy parázna nő, jelen esetben Ráháb mutat rá. Józsué, Mózes utódja, a hitben járó fiatal vezér kémeket küld Jerikó városába, hogy kiderítse, mik az esélyek, hogyan lehetne bevenni a korszak egyik legzártabb, legbiztonságosabb városát. Emlékezhetünk a korábbi történetre, ahol még a Kánaánba való érkezés előtt Józsué maga is kémkedett Mózes küldésére. Akkor ő volt az egyik “jó” kém, aki hitte, hogy Isten nekik fogja adni az ígéret földjét. Akkor nem számított, hogy ki volt az ellenség, nem volt fontos, hogy óriások is laktak azon a földön, Józsué bízott az ÚRban, és az Ő szabadításában.
Ehhez képest most Ő küldi a kémeket Jerikóba, hogy felmérje az esélyeket. Ráadásul mindezt titokban teszi. Érzi, hogy ez egy olyan hadvezéri cselekedet, amiről nem kell másnak tudnia, mert még megvádolnák azzal, hogy nem bízik az Úrban.
Ott van tehát a hitben járó, de jelen esetben aggódó Józsué, és vele szemben ott van egy pogány, parázna nő, Ráháb, aki meg éppen arról beszél a kémeknek, hogy Ő tudja, hogy Jerikó el fog esni. Hallott Isten korábbi szabadításairól, tetteiről, a választott nép meneteléséről, és ezek az információk hitet ébresztettek a szívében. Ezért rejtette el a kémeket, és ezért kérte azok irgalmát, ígéretét.
Esélylatolgatás, vagy hit? Melyik jellemző rád? Kételkedve, aggódva nézel a jövő felé? Az Úr azt üzeni: emlékezz! Emlékezz vissza az Ő korábbi szabadításaira, és akkor nem lesz kérdés, hogy mit hoz a jövő. “A hit a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsidókhoz írt levél 11,1) Az Istenbe vetett hit ma is hat. Ahogyan Ráháb hit által menekült meg, úgy a te boldogulásod is ennek a függvénye. “Higgy az Úr Jézus Krisztusban és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe.” (Apcsel 16,31)
Imádság: Hiszek Uram, segíts hitetlenségemen!