1Azután meglátogatta az ÚR Sárát, ahogyan megmondta, és úgy cselekedett az ÚR Sárával, ahogy megígérte. 2Sára teherbe esett, és fiút szült Ábrahámnak öregkorára, abban az időben, amelyet megígért neki Isten. 3Ábrahám Izsáknak nevezte el újszülött fiát, akit Sára szült neki. 4Azután körülmetélte Ábrahám a fiát, Izsákot nyolcnapos korában, ahogyan megparancsolta neki Isten. 5Ábrahám százesztendős volt, amikor fia, Izsák megszületett. 6Akkor ezt mondta Sára: Nevetségessé tett engem az Isten, kinevet mindenki, aki csak hallja. 7Ezt is mondta: Ki jósolta volna meg Ábrahámnak, hogy fog még Sára fiakat szoptatni? Mert fiút szültem öregkorára. 8Amikor a gyermek nagyobb lett, elválasztották. Ábrahám pedig nagy lakomát készített azon a napon, amelyen elválasztották Izsákot.
1 Mózes 21,1-8
4Amikor együtt volt velük, megparancsolta nekik: Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, amelyről hallottátok tőlem, 5hogy János vízzel keresztelt, ti pedig nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg. 6Amikor együtt voltak, megkérdezték tőle: Uram, nem ebben az időben állítod helyre Izráel országát? 7Így válaszolt nekik: Nem a ti dolgotok, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett. 8Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig. 9Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől.
Apcsel 1,4-9
Mai ószövetségi szakaszunkban Sára amiatt panaszkodik, hogy az Úr nevetségessé tette őt azzal, hogy öregkorára gyermeket adott neki. A történet egészét nézve azonban sokkal inkább Sára tette magát nevetségessé azzal, hogy nem vette komolyan Isten ígéretét a születendő gyermekről. Először kinevette az Úr üzenetét. Aztán szolgálóját, Hágárt odaadta Ábrahámnak, hogy szüljön neki gyermeket. Ezt követően maga Sára is gyermeket szült, és amikor már saját gyermeke is növekedni kezdett, elzavarta Hágárt és Izmaelt. Nem Isten ígéretei voltak nevetségesek az életében, és nem az Úr tette őt nevetségessé, hanem Sára reakciói, és egész viselkedése volt problémás.
Ma, az Úr Jézus mennybemenetelére emlékezünk. Arra a napra, amikor a feltámadott Krisztus megígérte a tanítványoknak, hogy hamarosan megérkezik a Szentlélek, akitől erőt fognak kapni, hogy az egész világon az Ő tanúi legyenek, és hirdessék a róla szóló örömhírt.
Mióta Jézus elment, és fizikailag nincs jelen közöttünk, sokan nevetségesnek találják a róla szóló történeteket. És bizony az is előfordul, hogy a benne hívőkben is támadnak kétségek. Miért engedi az Úr, hogy templomokat zárjanak be? Hogyan nézheti tétlenül Isten, hogy keresztyéneket üldöznek? Ér-e valamit a mi hitünk? Megéri-e követni az Úr Jézus tanácsait még akkor is, ha emiatt egyesek kinevetnek bennünket?
Sára életében Isten kézzelfogható módon bebizonyította, hogy Ő megtartja, amit ígér. Tanuljunk az ő esetéből, és ne kételkedjünk az Úr ígéreteiben, ne nevessük ki szavait. Vegyük komolyan, hogy Jézus Úrként fog visszatérni ebbe a világba, mert ha bíztunk Benne, mi is Vele mehetünk majd az Ő országába. Ne tegyük magunkat nevetségessé kételkedésünkkel, csapongó hozzáállásunkkal, mert amit Isten ígér, azt meg is fogja tenni.
Imádság: Köszönöm, Úr Jézus, hogy Te mindig megtartod, amit ígérsz. Köszönöm, hogy ígéreted szerint a halálból is feltámadtál, és mennybemeneteleddel számomra is utat nyitottál a Te országodba. Segíts, hogy örömmel várjam visszajöveteled napját, és ne hozzak Rád szégyent hitetlenségemmel, kételkedésemmel. Tégy hiteles, hitvalló híveddé, hogy híredet híven hirdethessem! Ámen.